Ehrentheil Mór,

Full text search

Ehrentheil Mór,
magántanító Budapesten; szül. 1825-ben Szilágy-Nagyfaluban; szülei, kik a rabbi pályára szánták volt, az akkori szokás szerint kizárólag csak a héber tantárgyakban részesítették oktatásban; 14 éves korában az érmihályfalvai talmudiskolát látogatta; innét Pozsonyba ment az ottani rabbiképző főiskolába. A hivatásszerű hittudománynyal azonban fölhagyott, azt később is csak mint tudományt ápolta s 1845-ben Szalacson egy regale-bérlő házánál vállalt állást, mint nevelő és tanító, noha magyarúl és németűl írni, olvasni nem tudott; ezt nem jelentéktelen héber tudása miatt elnézték neki s a gyermekeket a profántantárgyakban az odavaló urasági nevelő oktatta; a két nevelő is kölcsönös tanítója volt egymásnak; 1847-ben már a hódmező-vásárhelyi izraelita népiskolában mint nyilvános tanító működött és a bibliát magyar fordításban adta elő. 1848–49-ben ezen zsidó iskola honvédkórházzá alakíttatott át. A szabadságharcz lezajlása után E. kénytelen volt H.-M.-Vásárhelyről elmenekülni, hogy az osztrák hadseregbe be ne osztassék. 1851-ben sikerült neki az aportagi izr. hitközségnél tanítói állást szereznie. Kevéssel azután a pécsi kath. tanítóképző-intézetnél vizsgát tett és főelemi tanítói oklevelet nyert. Ezután mint tanító s igazgató a nagykőrösi, jászberényi, bonyhádi, aradi, debreczeni s győri izr. községi iskoláknál működött. 1867 óta a fővárosban lakik.
Tudományos czikkeket irt a következő lapokba s folyóiratokba: Ben Chananja, Allg. Zeitung des Judenthums (Magdeburg), Israelit (Mainz), Die Neuzeit (Bécs), Illustrirte Monatsschrift für die Wissenschaft des Judenthums (Bécs, egy nagyobb czikksorozat: Briefe eines ungarischen Patrioten), Kochbe Jiczhak (Bécs), Hamagid (Lik), Hamvaszer (Lemberg) sat. Főmunkatársa volt a M. Zsidónak (1867–69.); vezérczikkezője a Pester Tageblattnak és több évig a Ludasi Gans Mór által Bécsben szerkesztett a magyar állam érdekeit szolgáló Tages-Pressenek; az Egyenlőség cz. zsidó felekezeti lapba jelenleg is dolgozik.
Munkái (részben Erényi Mór álnév alatt):
1. Magyar nyelvfüzetke és feladattár, főelemi iskolák számára. Arad, 1863. (8 kiadása van Bpesten.)
2. Kis zsidó nyelvtan. Prága, 1863.
3. Kleine deutsche Sprachlehre nebst einem Aufgabenschatze. Für die Hand der Schüler in Volks-, Haupt- und Stadtschulen. Pest, 1865.
4. Német nyelvtan magyarok számára. U. ott, 1866. (Névtelenül. 4. kiadás. U. ott.)
5. Jüdische Charakterbilder, Sárospatak, 1866.
6. Héber-magyar-német szótár Mózes 5 könyvéhez. Nyelvtani függelékkel és ragozási táblákkal. U. ott, 1868. Két füzet.
7. Gyakorlati német nyelvtan. U. ott, 1870. (4. kiadás.)
8. Jüdisches Familienbuch. Bpest, 1880. (160 kiváló zsidó egyén életrajza a legrégibb kortól a jelen század elejéig.)
9. Der Geist des Talmud. U. ott, 1888.
10. Rezeption und Orthodoxie. U. ott, 1892.
Szerkesztette a Jüdische Volksschule (Arad) és Das traditionelle Judenthum (Budapest) több évfolyamát, az utóbbit Dr. Freund álnév alatt.
Petrik Könyvészete.
Kiss Áron, M. Népiskolai Tanítás Története 322. l. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT