Edvi Illés Károly,

Full text search

Edvi Illés Károly,
jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, nyug. kir. ügyész, E. I. Pál unokaöcscse, szül. 1842. június 26. Szillben Somogymegyében, hol atyja gazdatiszt volt; a jogi tanfolyamot 1864-ben végezte Budapesten; 1864–67-ig mint jogtanító működött Szirákon gróf Degenfeld Lajos és József mellett; 1867-ben jogi doktori s ügyvédi oklevelet nyert; 1867-től 1871 végeig mint pestmegyei alügyész a központban, majd a Szegedre delegált biróságnál volt alkalmazva; 1872–83-ig mint kir. ügyész a szegedi várban, Aradon, Budapesten és Pécsett működött; 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyeztetett. Ezen súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi s irói működésében és így ugyanazon évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett, holmint gyakorló ügyvéd 1885. jún. végeig kiválóan bűnügyekben működött. Azután Aradon folytatta az ügyvédkedést; 1888. végén a fővárosba költözött és itt nyitott ügyvédi irodát.
Értekezései a büntetőjog köréből a Jogtudományi Hetilapban (1867), M. jogászegylet Évkönyvében (1872. Vélemény az esküdtszéki intézmény tárgyában), a M. Igazságügyben (1875–76. A vagyon elleni bűntettek és vétségekről, 1877. Adalék a csalás büntetőjogi fogalmához, 1878. Gyilkosság vagy szándékos emberölés? 1882. A németalföldi btk. criticai ismertetése. 1883. A hamis tanúzás, mint a hamis eskütől különvált bt.-jogi fogalom sat.) a Büntető Jog Tárában (II. 1881. A sajtóvétségek és az új szabadságvesztés-büntetések, Kiszabható-e a fogházbüntetés két éven alul? A vizsgálati fogság beszámításának kérdéséhez, Bünhalmazatot vagy egy büntettet képeznek-e a visszaesésben elkövetett kisebb lopások? III. 1881–82. A büntető törvénykönyv 73. és 74. §§-ainak magyarázata, IV. 1882. Az erőszakos nemi közösülésnek kisérlete és a bünismétlés és bűnfolytatás közötti különbség ezen büntett eseteiben, VI. 1883. A marasztaló ítélet közzétételéről hamis vád, rágalmazás és becsületsértés eseteiben, VIII. 1884. Adalék a casualis nexus tanához, X. 1885. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elhalasztása kérdéséhez sat.), a Jogtudományi Közlönyben (1883. Az eredménytelen felhivás büntethetősége a magyar btk. szempontjából, 1885. Nyilt kérdések bttő biróságaink gyakorlatából, Adalék a becsületsértési ügyek törvénykezési tárgyalásához, 1886. Vizsgálati fogság ítélet után, A közokirat-hamisítás büntethetőségének feltételei, 1888. A védelem joga; 1889. A büntetési és börtönrendszer reformjához, különös tekintettel a lopás büntetésére, 1890. Elkeresztelési ügyben az ítélet végrehajtása, Az önbiráskodás; 1891. A gyermekvédelem, A büntetőtörvény hézagai; 1892. Semmiségi ok vagy kezelési szabálytalanság-e az u. n. kampózás?); a Jogban (1885. A felebbvitel korlátozásának kérdése a járásbiróságok hatásköréhez utalt büntetőügyekben sat.) az Ügyvédek Lapjában (1887–92); a Jogi Szemlében sat.
Munkája: A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntetőtörvénykönyvnek magyarázata Bpest, Pécs és Arad 1882–92. Négy kötet. Irt tárczákat az Arad és Vidékébe (1888.) sat.
Cifra Juci cz. eredeti szinműve dalokkal 3 felv., zenéje Langer Viktortól először adatott 1888. júl. 13. a budai szinkörben.
Önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT