Dubay Miklós,
Dubay Miklós,
a belgyógyászat és sebészet doktora, szülész és szemész, fővárosi gyakorló orvos, D. György lelkész és Buglóczy Ágnes fia, szül. 1844. decz. 10. Eperjesen Sárosmegyében; iskoláit 1853-ban kezdette Kassán, honnét atyja elhalálozása (1855.) miatt az ungvári papfi árvaintézetbe került; 1861-ben végezte be gymnasiumi tanulmányait, azután az orvosi tudományokra adta magát és Pestre került az egyetemre, hol a legnagyobb nélkülözések és küzdelmek közt tartotta fenn magát. Az 1865–66. tanévet a bécsi egyetemen töltötte, azonban életküzdelmei és idealis világnézete folytán 1866 őszén a magyar irgalmasrend tagjai közé lépett. A Pozsonyban töltött próbaév után azt a rendkivüli engedélyt nyerte, hogy orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezhesse s a szigorlatokat letehesse; így lett 1868. jún. 13. orvosdoktorrá, 1868. júl. 17. sebész-doktorrá, ugyanazon napon szemész- és jún. 22. szülészmesterré. Gelencsér Privát rendfőnöke 1868-ban a szepesváraljai irgalmasrendi kórház vezetésével bizta meg, 1870-ben pedig a rrend legnagyobb kórházát, a budait bizták reá. Gelencsér P. halála, utódjának iránta viseltetett ellenségeskedése s a saját betegeskedése arra kényszerítették, hogy több hónapra külföldre utazott. Ez utazásnak és Kiss József költővel való megismerkedésének, nemkülönben a rendben tapasztalt visszásságoknak és nepotizmusnak következtében 1871 végén kilépett a rendből és mint gyakorló orvos Budán telepedett le; jelenleg is mint az általa meghonosított metallotherapia specialistája a fővárosban működik. Tanulmányi czélokból 1872-ben beutazta Németországot és Csehországot, 1881-ben Svájczot és Francziaországot, 1883-ban Olasz- és ujra Francziaországot.
1863-ban dr. Pethe Zsigmond az Egészségi Tanácsadó szaklap munkatársául fogadta magához. Nevezetesebb orvosi s vegyes czikkei megjelentek az Orvosi Hetilapban (1869. Mérgezés nadragulya gyökérrel, 1870. Idült mérgezés villanynyal), Virchow Archivjában (1871. Incarceratio herniae mesogastricae dextrae), a Természetben (1872. Testünk életforrásai), a Gyógyászatban (1874. A thea és tápértéke, 1875. Tanulmányok a himlőhegek képződésének meggátlásáról, Az önkéntes álomkórság, Törvényjavaslat az egészségügyi kamarák felállítására, 1876. Mérgezés aszalt gombával, Miért fogy nemzetünk, Megjegyzések a büntetőtörvénykönyv törvényjavaslatára, 1877. Örökölt heveny kölesgümő kanyaróval szövődve, Adatok a Schede eljáráshoz viszértágulatoknál, A vegetarianismusnak jogosultsága a gyógytanban (Különnyomatban is megjelent), 1878. Családmérgezés cicuta virosával, A tejtestecsek megszámlálása a dajkatej megitélése végett, A fémgyógyászat, 1879. A bőrbetegek élet- és étrendje, A hullaégetés és a pestis, Javaslat a védhimlő-ojtásnál az állati nyirk használatának általánosítása iránt, 1880. A haemophilia multilocularis spontana egy esete, 1881. Dr. Dumontpallier hűtőkészüléke, Ujabb metallotherapiai kóresetek, (1883. és 1884-ben is), A nők idegességéről; 1883. A középtanodai törvényjavaslat orvosi szempontból, 1883. A reszketésről, Ujabb metalloskopiai készülék); a Fővárosi Lapokban (1874.), a Közérdekben és a Kelet Népében (1875–76.); a Jogtudományi Közlönyben: 1876. Orvosi megjegyzések a m. büntetőtörvénykönyv törvényjavaslatára; a Honban: 1877. 236. sz. Kirándulás Murány várába; az Államorvosban. 1879. A beteg állatok húsának befolyása az emberi egészségre, Az elkényesztetés mint általános kórok (ugyanez a Pester Med. Pressben), Egészségtant az iskolába; a Pesti Naplóban: 1881. 167. sz. A xylotherapia, 286. sz. A tüdővész átojthatósága; 1885. 189. sz. Védójtás a cholera ellen; 1887. 184. sz. Az idegeneknek idevonzása ügyében; a pester Med. Presseben: 1882. Beitrag zur Therapie der Epilepsie, 1883. Ein neuer metalloskopischer Apparat; az Államorvosban (1881.); a Közegészségügyi Kalauzban: 1883. A párisi, genfi s paduai közegészségügyi viszonyok, 1884. Mulasztások a hazai közegészségügy terén, Észrevételek a fővárosi prostitutionalis szabályrendelet javaslatára, 1885. A Felső-Duna szabályozás ügyében, sat.
Munkái:
1. A közegészségügy felvirágozásának alapföltételei hazánkban. Bpest, 1875.
2. A metallotherapia és metalloskopia. U. ott, 1881. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
3. Uj gyógymód. Metallotherapia. U. ott, 1882.
4. Die Metallotherapie. Neue Heilmethode. U. ott, 1882.
5. Ujabb jelentés a metallotherapia jelen állásáról. U. ott, 1884.
6. Ujabb kóreseteim a metalloskopia és metallotherapia köréből. U. ott, 1887., 1888., 1891. (III., IV. és V-ik közlemény.)
7. Neuere Beobachtungen auf dem Gebiete der Metalloskopie und Metallotherapie. Wien, 1888. (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschrift-ből.)
8. Az idegbetegségek ujabb gyógymódja. metallotherapia. Népszerű ismertetés. U. ott, 1889. és 1890–92. (II–IV. népszerű ismertetés.) Ugyan ennek 3. népszerű német kiadása. U. ott, 1891.
9. A gyermekek testi ápolásáról. U. ott, 1891.
10. Minden anya önmaga szoptassa gyermekét. (Pályadíjnyertes munka.) U. ott, 1886.
Szerkesztette az Orvosi zsebnaptárt (XII., XIII. évf. 1881. és 1882-re. Budapesten), A magyar orvosok és természetvizsgálók Napiközlönyét 1886-ban (hat szám.), A Magy. Szalon orvosi rovatát 1887–1890-ig.
Álneve s jegyei: dr. Eperjesy, dr. Orfila, y-s., y., (nyilas jegy.)
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1881–1889.
Styx 1891. 17. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
