Dobránszky Péter (családi néven miszticzai Dobra), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Dobránszky Péter (családi néven miszticzai Dobra),

bölcseleti s jogi doktor, Dobra Pál fia, szül. 1845. jún. 2. Kótajban Szabolcsmegyében; középiskolai tanulmányait Ungvárt végezte; jogi s államtudományi előadásokat a pesti, berlini, lipcsei s heidelbergi egyetemeken hallgatott 1865–69-ben, az utóbbin 1869. nyarán bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1869. nov. 9. külföldről hazajött és a kassai jogakadémián letette a birói államvizsgát. 1871. okt. 5. a pesti egyetemen az összes jog- és államtudományok doktorává avatták és okt. egyetemi magántanárrá minősítették. 1869. nov. 19. győri, 1870. szept. 22. kolozsvári jogakadémiai tanárrá, 1872. okt. 1. a budapesti kir. József-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem ny. rendes tanárává neveztetett ki. 1874. júl. 8. a budapesti 1875. nemzetközi statisztikai congressus titkári karába hivatott meg. 1874. okt. 1. a műegyetem tanácsa őt bizta meg képviseletével a zágrábi egyetem megnyitási ünnepélyén. 1874. okt. 26. a m. tud. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága megválasztotta tagjává. 1876. okt. 17. a Deák Ferencz emlékére rendezett műegyetemi gyászünnepélyen emlékbeszédet mondott. 1876. júl. 4. a IX. nemzetközi statisztikai congressuson a műegyetem képviseletével bizatott meg. 1877. decz. 14. a nemzetgazdasági egylet e. bizottsági tagjává választotta. Az 1878–79. tanév téli felében a közlekedésügyek administratiójából tartott a műegyetemen előadásokat. 1881. jún. 25. és 1884. jún. 17. a gyergyó-szent-miklósi kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1882. máj. 1. a Budapesten összeült forrásvédők országos congressusa elnökévé választotta és megbízta a forrásvédő törvényjavaslat benyújtásával a képviselőházhoz; ez ügyben írt emlékiratából vétetett a vizjogi törvénybe a forrásvédelemre vonatkozó intézkedés. 1884. október 18. Dobsina városa megbízta a dobsinai jégbarlang és forrásvidékének értekesítése ügyében külföldi tanulmányútja alkalmával. 1887 tavaszán részt vett az országgyűlési képviselőkből alakult első népfelkelési tiszti tanfolyamban Trefort miniszter intézkedésével nyugdíjaztatott. Jelenleg előadásokat tart a budapesti egyetem jogi karánál és működik mint az államvizsgálati bizottság tagja az egyetemen.

1867 óta társadalmi s közgazdasági czikkeket, beszélyeket, külföldi leveleket irt a budapesti s vidéki lapokba, nevezetesen a Kolozsvári Közlönybe (1872. máj. 1. A népszámlálás közmívelődési jelentőségéről), Jogtudományi Közlönybe (1876. Akaratszabadság), Nemzetgazdasági Szemlébe (1877. Természet és társadalom 1882. Gyógyhelyeink és ásványvizeink értékesítéséről, akadémiai értekezés), Szabadka és Vidékébe (1877. Kulturális hivatásunk keleten), Iparos Ügyekbe (1887. A kenyérkereset hazánkban), Budapesti Hirlapba (1884–85. Tanulmányutam a Rajna vidékén, Gazdahitel és hitelszövetkezetek, akadémiai értekezés) és a La Cooperazione Rurale cz. páduai folyóiratba (1885. Quadri Della vita delle unioni Raiffeiseniano sul Reno.)

1885. őszétől és 1886-ban D. P. jegyek alatt vezetője volt a Budapesti Hirlap közgazdasági rovatának, e mellett számos vezérczikket irt a lapba.

Felolvasásai: a m. orvosok és természetvizsgálók Szepsi-Szent-Györgyön 1875. szept. 2. tartott gyülésében (Magyar égalj és magyar mezőgazdaság), a budapesti országos nőképzőegylet estélyén (1877. Társadalmi mérleg), a fővárosi iparosok körében (1880. nov. 23. A gőz uralma, nov. 26. A világkereskedelem eszközei, 1883. decz. Urhatnámság kórsága, 1884. febr. 27. Szegényügyünk, 1887. decz. 6. Város és vidék, 1889. jan. 24. Népünk táplálkozása, 1890. márcz. 13. Népesedési viszonyaink.)

Munkái:

1. Társadalmi bajaink, különös tekintettel az öngyilkosságra. Kolozsvár, 1872.

2. Emlékhangok a Székelyföldről. Budapest, 1875.

3. Deák Ferencz. Kor- és jellemrajz. U. ott. 1877.

4. Mezőgazdaságunk jövője. Miskolcz, 1844. (Különnyomat a Miskolcz és Vidéke cz. lapból.)

5. Teremtsünk ipart! Bpest, 1889.

Gazdasági hitelszövetkezetek (a földmivelés-, ipar- és keresk. ügyi miniszterium által dicsérettel kitüntetett pályamunka.)

Jegyei: D. P. a hirlapokban irt czikkeinél.

M. Akad. Értesítő VIII. 1878. 142. 201. l.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1884. 1889.

Halász Sándor, Országgyűlési Almanach, Képviselőház 40. és önéletrajzi adatok.