Dessewffy Sándor (cserneki és tarkői),
Dessewffy Sándor (cserneki és tarkői),
csanádmegyei püspök, D. Antal Temesvármegye alispánja s országgyűlési követe s nemes Kopauer Zsuzsánna fia, szül. 1834. jún. 3. Pozsonyban; iskoláit Kis-Szebenben, Gyöngyösön és Kassán végezte; 18 éves korában belépett az egri papnevelőintézetbe, honnét a pesti központi seminariumba küldetett. 1857. aug. 9. áldozópappá szenteltetett és két évig segédlelkész volt Füzes-Abonyban (Hevesmegye); 1859-ben Bartakovics érsek az egri lyceumban a bölcselet és latin nyelv tanításával bizta meg, mire Egerbe költözött; 1860-ban a budapesti papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki; ezzel kapcsolatban 1864-ben mint a lelkipásztorkodás helyettes tanára működött az egyetemen. 1866. szept. 29. érseke visszahivta őt megyéjébe s az egri jogakadémia tanárává nevezte ki, hol az egyetemes jogtörténelmet és statisztikát adta elő, egyúttal az akadémiának hitszónoka volt. 1868. júl. 3. Perger János kassai püspök titkára lett, a ki a kassai egyházmegye kötelékébe átvette. 1872-ben sárospataki plébánossá, 1875-ben alesperessé. 1882-ben vértes-kereszturi apáttá, 1884-ben kassai kanonokká, 1886-ban székesegyházi főesperessé, 1890. jan. 4. pedig csanádi megyés püspökké neveztetett ki. Miután a felsőmagyarországi muzeum-egylet elnökévé választatott, egyik legbuzgóbb gyűjtője lett a régiségeknek.
Egyházi s politikai értekezések jelentek meg tőle különféle lapokban és több főpásztori körlevelet bocsátott ki.
P. Napló 1890. 13. sz.
Ország-Világ 1890. 71. l. arczk.
Maros 1890. 78. sz. (Mártonffy Márton.)
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 68. l.
Schematismus Csanádiensis 1892. 21. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
