Csink János,

Full text search

Csink János,
ág. ev. tanító, született 1823-ban Durándon Szepesmegyében; 1833-ban szülei az osgyáni algymnasiumba küldték a magyar nyelv elsajátítása végett, hol a három grammatikai osztályt, a kézsmárki lyceumban a felsőket végezte, Hunfalvy Pál tanár alatt a jogot hallgatta s azután a theologiai tanfolyamot is befejezte. Szülei őt a papi pályára szánták, de ő 1845-ben a politikai pályát választotta; Eperjesen a kir. kerületi tábla tisztei közé lépett és 1847-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1848-ban szülővárosának jegyzőjévé, majd Szepesmegye bizottmányi tagjává választatott meg és tevékeny részt vett az 1848–49. mozgalmakban; ezért a világosi fegyverletétel után kénytelen volt hazájából menekülni; előbb Nógrádmegyében bujdosott és okt. vége felé lépte át az osztrák határt. Boroszlóban elfogták, de két havi fogság után kiszabadult és Hamburgba jutott el; rendes útlevele nem lévén, kénytelen volt útját Belgiumon át Londonba folytatni, hova 1850. jan. 6. érkezett meg. Minden igyekezetét az angol nyelv megtanulására fordította, de eleinte kézi munkával kellett kenyerét keresnie, míg 1851-ben John Runtzczal a Birkbeck-féle polgári iskolák igazgatójával megismerkedett, kinek ajánlására a franczia nyelv tanítójává fogadtatott és 1853-ban a Cityroad-Birkbeck iskolában segédtanító lett. 1855-ben a John street Literary and scientific Institution polgári iskolájába igazgató-tanítónak (Headmaster) választatott meg, hol 1857. decz. 20-ig működött. Ekkor hazájába visszatérhetési engedélyt nyerve, ünnepélyes elbúcsúzásánál az iskolaszék őt Shakespeare műveinek egy illustrált példányával és búcsúlevéllel, tanítványai aranytollal ajándékozták meg. Hazájába 1858. jan. 6. érkezett meg; itten az ügyvédi pályát akarta folytatni, de ez megtagadtatott tőle; a kézsmárki elemi iskola II. és III. osztályának vezetése bizatott reá s 1859-ben a kassai ág. ev. egyház az első három elemi osztály tanítójának választotta meg. A szerencsétlen olasz hadjárat után a magyar alkotmány részben visszaállíttatván, Kassa közönsége a városi képviselőtestületbe választotta meg és az iskolaügyi bizottságban is működött. 1861-ben a kassai kereskedelmi testület megválasztotta a kereskedelmi vasárnapi iskola tanítójának. 1868-ban lemondott tanítói állásáról és Kassát is elhagyta. 1870-ben a lőcsei Hitel- és Iparbank megválasztotta vezérkönyvelőnek; de 1871-ben az eperjesi ág. ev. egyház megválasztván őt a felsőbb leányiskola tanítójává, aug. Eperjesre költözött, hol jelenleg is működik. 1874-ben Eperjesen magán gyermekkertet szervezett, melyet felügyelete alatt leánya vezetett.
Munkái:
1. A complete practical grammar of the hungarian language with exercises, selections from the best authors, and vocabulaires. To which is added a historical sketsh of Hungarian literature. London, 1853.
2. Mértékek és pénzdarabok tabellái. Kassa, 1860.
3. Olvasókönyv a polg. isk. számára. U. ott, 1861. Két kötet.
4. Lehrbuch für Bürgerschulen. U. ott, 1862.
5. Az eperjesi ev. leányiskola szervezési terve. Eperjes, 1873.
6. Der Kindergarten, seine Einrichtung und Aufgabe. U. ott, 1873.
7. Leitfaden für den Unterricht der deutschen Sprache. U. ott, 1873.
8. Leitfaden für den Unterricht in der Geographie. U. ott. 1874. (Öt folyam a 2–6. osztályok számára.)
9. Naturgeschichte für Volkschulen. U. ott, 1876. Három rész.
10. Unterricht in der Religion. U. ott, 1876.
11. Leitfaden der Stillehre. U. ott, 1876.
12. Magyar-német nyelvgyakorló-könyv nép- és polgári iskolák számára. Eperjes, 1876. Két rész. (2. kiadás, 1878. 3. kiadás. 1884. U. ott.)
13. Vezérfonal a földrajz oktatásához. U. ott, 1877–79. Két rész. (I. folyam. Eperjes és környéke. II. Eperjes. Sárosmegye. III. Magyarország. IV. Európa. V. Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália leirása. VI. A föld mint égi test és a naprendszer.)
14. Oktatás a vallástanban. (I. Bibliai történet. II. Hit- és erkölcstan.) U. ott, 1881–82. Két rész.
15. Gyakorlati angol nyelvtan kezdők számára. U. ott. 1878.
16. Magyar nyelvtan iskolai használatra. I. folyam. A mondattan elemei. II. folyam. Szóragozás. U. ott, 1884.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT