Cserei (Cservik) József,
Cserei (Cservik) József,
bölcselettudor, kegyesrendi áldozó-pap és főgymnasiumi tanár, szül. 1850. márcz. 19. Léván Barsmegyében, hol a gymnasium négy alsó osztályában tanult; azután a piaristák rendébe lépett és az ujoncznevelőben Váczon egy évet töltött; a gymnasium négy felső osztályát Kecskeméten végezte. 1870–71-ben Nyitrán működött mint próbaéves tanár; 1871–73-ban a budapesti egyetem hittan-hallgatója volt. Erre négy évig ugyanott tanított; 1875. szept. 8. misés pappá szentelték föl, mire két évig Kecskeméten, háromig Kolozsvárt volt tanár a főgymnasiumban; egyúttal az ottani egyetemen a classica philologiában kiképezvén magát, ezen tantárgyból oklevelet is nyert; innét Nagy-Kanizsára ment tanárnak; 1887–88-ban Trencsénben, 1888–91. Léván volt tanár, 1891-től Temesvárt tanít.
Költeményei, irodalmi s művelődéstörténeti czikkei a következő lapokban és Értesítőkben jelentek meg: Ifjuság Lapja (1870.), M. Gyorsiró (1872. A gyorsirászat tanításáról középtanodáinkban), Figyelő (1875.), Magyar Polgár (1876. 299. sz.), Tájékozó (1876.), Petőfi Társaság Lapja (1877. A zsidó költészetről. Kálnay Gyula névvel), Zalai Közlöny (1887.), Kecskeméti kegyes r. gymn. Értesítője (1879. Szemlélődések a rómaiak nagysága s hanyatlásának okai felett), Nagykanizsai főgymn. Értesítője (1887. A homeroszi költeményekben előforduló melikus fajokról), Lévai kegyes r. főgymn. Értesítője (1889. Sophokles Oedipus királyáról.)
Munkái:
1. Tavaszvirágok. Bpest, 1876. (2. kiadás. N.-Kanizsa, 1885. Költeményfüzet.)
2. A classica philologia művelése hazánkban a XVII. századig. Nagy-Kanizsa, 1884.
3. Gondolatok az idealismus és realismus köréből. U. ott, 1885.
4. Nehány vonás az ó görögök szellemi életének fejlődéséből. U. ott, 1886.
5. A nyelv eredete. Trencsén, 1888.
M. Könyv-Szemle 1876. 195.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885–87.
M. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
