Csepregi Lajos,
Csepregi Lajos,
a nemzeti szinház nyug. titkára, szül. Lápafőn (Tolnam.) ev. ref. szülőktől; gazdasági pályára készült, hajlamai azonban a szinészetre terelték és vidéki szinész lett; de nem lett belőle szereplő szinész, hanem a szinügy munkása. 1839-ben jött a nemzeti szinházhoz, hol mint kardalnok, szinész, énekes, ügyelő, gazda, utoljára titkár működött. Közben 1843-ban elhagyta a nemzeti szinházat és a gróf Károlyiaknál gazdasági irnok lett; azonban 1846-ban oda ismét visszatért és régi szenvedélyének élt. Igen kiművelte magát és sok idegen nyelvet jól megtanult s a nemzeti szinház három első évtizedében ő fordított le legtöbb szindarabot (francziát, angolt, olaszt, németet) a játékrend számára. Prózáját a szinészek közvéleménye szerint igen jól lehetett beszélni a szinpadon. Egyszersmind valódi élő krónikája volt a nemzeti szinház első félszázadának. Mikor Zichy Antal 1871-ben intendansi állásáról leköszönt, a félesztendei interregnum alatt ő reá bízták a szinház administrativ igazgatását. Pontos, szorgalmas, érdes modorú ember volt. 1889. jan. 1. nyugdíjaztatott, ekkor koronás arany érdemkeresztet kapott és Gödöllőre költözött, hol 1890. febr. 14. agyonlőtte magát 70 éves korában. A Radnótfáy-alapból, melyet ő kezelt, 13,000 frt hiányzott és midőn e miatt a kir. ügyész elé idézték, maga vetett véget életének, mire Podmaniczky Frigyes báró, a n. szinház volt intendansa, a hiányt rögtön kifizette.
Cs. utolsó levelében, melyet 1890. febr. 12. nejéhez irt, ártatlannak vallja magát és szerencsétlenségének okát a pénztárkezelésben való teljes járatlanságának tulajdonítja. A levél megjelent a Szinészek Lapjában 1890. 8. sz.)
Perthes Karolina életrajzát irta a Család Könyvébe (III. 1857.)
Fordított 65 szinművet és hét operát, ezek betűrendben a következők: Apát keres, Scribe és Vanderbuch után; Antverpi árvák, Bouchardy (Egressy Bénivel); Attila, opera, zenéje Verditől; Benoiton család, Sardou; Bohó Misi de Hájas, Goldschmidt (Aszalaival); Családi dráma, Carré és Barbier (Egressivel); Diogenes, Pyat Bódog; Edda, Weilen; Egy napi dicsőség, Deligni; Egy szinésznő élete, Bourgeois; Elizondói leány, operette, zenéje Offenbachtól; Evangelium és családélet, Souvestre (Egressyvel); Fehér és piros rózsa, Shakespere (Tóth Józseffel); Férjem kószál, Carmon; Fiammina, Uchard Mario; Fortunio dala, operette, Cremieux és Halevy, zenéje Offenbachtól; A Gyárnok, Souvestre Emil; Hála Istennek terítve van, Gozlan; Három mellény, Desnoier; Házasság pénzért, Scribe; Herman gróf, Dumas (Egressyvel); Johanna és Jeanette, Scribe (Nemz. Szinház Zsebkönyve 1848.) Jól őrzött leány, Labiche; Kákán csomó, Bornier; Kápolna, Gozlan; Kedves, Girardin; Két anya gyermeke, Soulié; Két Philibert, Picard; Királyi csók, Bayard; Koldus nő, Bourgeois; Kőműves, Bayard; Lakat, Aldridge; Lavater, Dumanoir; Lecouvreur Adrienne, Scribe (Egressyvel); Londoni arszlánok, Bourcicault; Marianna, Bourgeois (Egressyvel); Marquisné vacsorája, Michel; Marsan herczegnő, D'Ennery; Márvány hölgyek, Borrier; Megyek Amerikába, Bayard; Narancsárusnő, Masson; Nem mind arany a mi fénylik, Thomas; Nép és aristokratia, Dumersan és Delaborde (Egressyvel); Női harcz, Scribe; Pénz, dicsőség és nők, Cogniard és Delaborde; Saint-Georges lovag, Mellesville és Roger de Beauvoir; Sheridan, Langlé Aylié; Szamártej, Gabriel és Dupenty; Szerelmes pap, Laurener; Szökőév, Bukstone; Titkos ügyvivő, Hackländer; Tudtán kivül kém, Mellesville és Duveyrier; Tücsök leánya...; Válság, Feuillet; és Veronai két nemes, Shakespere (Tóth Józseffel).
Nyomtatásban még a következők jelentek meg:
1. A vindsori vig nők, vig opera 3 felv. Shakespeare után irta Mosenthal, zenéje Nicolai Ottótól. Pest, 1859.
2. Dinorah, vagy a ploermeli búcsu, vig opera 3 felv. Carré Mih. és Barbier után, zenéje Meyerbeertől. U. ott, 1860.
3. Lalla Roukh, vig opera 2 felv. Carré és Battu után. U. ott, 1863.
4. A pártbaj, dr. 5 felv. Ferrari Pál után, olaszból ford. U. ott, 1872. (Nemz. Szinh. Könyvt. 33.)
5. II. Károly Anglia királya, tört. vigj. 5 felv. Giacometti Pál után. Bpest, 1873. (N. Szinház Könyvt. 46.)
6. A mentor, vigj. 3 felv. Fredro J. S. után. U. ott, 1875. (N. Sz. K. 56. és Arad, 1877.)
Akadémiai Értesítő 1841. 47. 83. l.
Benkő Kálmán, M. Szinvilág.
Figyelő XVII. 150.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.
1890: Fővárosi Lapok 45. sz. Egyetértés 45. sz. P. Hirlap 45. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
