Csengery József, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Csengery József,

sárospataki tanár, szül. 1796. febr. 19. Vilyben Abaujmegyében; tanult Sárospatakon és 1812. júl. 16. az akadémikus ifjak közé iratott; 1818-ban a német nyelv tanulása végett a Szepességre ment; 1824. júl. a világtörténet, oklevéltan és latin irodalom tanáráúl választatott; egy évet Bécsben töltött, mire 1825. szept. 17. elfoglalta tanári székét Sárospatakon, hol 1850. aug. 18. meghalt.

Történeti dolgozata Báthory Zsófiáról megjelent a Felső Magyarországi Minervában (1831.)

Munkái:

1. Halotti beszéd arról, kinek neve marad fel e földön örökre. Sárospatak, 1832. (Kézy Mózes felett 1831. decz. 4. Zsarnay Lajos beszédével együtt.)

2. Az egyetemes történettudomány vázlata. U. ott, 1843.

Irt latin nyelven diplomatikát is, melyet Ormós László fordított le magyarra 1832-ben és jegyzetekkel kisért.

Toldy Bibliographiája (Tud. Tár 1844. 486.)

Thewrewk József, Magyarok Születés napjai 20.

Danielik. M. Irók II. 64.

Figyelő III. 205.

Uj M. Athenas 88.

Petrik Bibliographiája.

Sárospataki Lapok 1891. 29. sz. (László János.)