Csécsi (Tsétsi) János idősb, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Csécsi (Tsétsi) János idősb,

sárospataki ev. ref. tanár, szül. 1650. jan. 4. Szakolyon Abaujmegyében, szegénysorsú szülőktől; alig három éves korában édes anyjával együtt a zsákmányra kalandozó törökök fogságába esett és Egerbe hurczoltatott, honnét csak 1655-ben száztiz tallér váltságon szabadult meg, mely összeget nagyrészt Kormos Ferencz tette le, a hátralékot pedig 1656-ban mint fogoly vasban koldulta össze atyja vezetése alatt. Birtokuk felprédáltatván, 1657-ben jóltevőjökhöz Kormos Ferenczhez Csécsre vonultak; itt nyerte első oktatását, azért vette föl a Csécsi nevet. 1660-ban visszatért a család Szakolyra; előbb Nagy-Idán, később Szepsiben tanult. 1664-ben a sárospataki felsőbb tanulók (tógátusok) sorába iratott be; de nem lévén módja ruházatot szerezni, a hires kassai iskolába ment át és nagy szorgalommal vetette magát a hit- és természettanra, metaphysikára, ethikára, görög nyelvre és logikára s a két utóbbi tudományból helyettessé lett, sőt a theologiában is vezette tanulótársait és több osztályban egymásután köztanító volt. 1673-ban (a mint fia irja róla) sulyos beteg lévén, undort kapott a viztől és ez idő óta 1701-ig soha egy csepp vizet sem ivott. A kassai iskolai 1674-ben kizavartatván helyéből, tanártársaival együtt Debreczenbe vándorolt, honnan Gyulafehérvárra költözött és besoroztatván a pataki-fehérvári dikákok közé, mintegy öt évig tanítá a theologiát és héber nyelvet. 1678-ban szalontai Tholdi Miklós fiai mellett nevelő volt. 1679-ben senior lett és tanította a természettant, metaphysikát. 1680. jan. elhagyá Erdélyt és a tályai iskolának igazgatója lett. Két évet töltvén itt és jutalmát harmincz hordó bort eladván, az árával 900 frttal 1682. ápr. 27. akadémiákra indult Lengyelország felé s áthajózván a Balti tengeren, az utrechti akadémiának hallgatója lett; itten három évet szentelt a hittan, philologia s bölcselet tanulására. 1684-ben tóthfalusi Kiss Miklós a bibliát ujra akarván nyomatni Amsterdamban, Cs. J. mint jó görög és héber, tanulótársával Kaposi Sámuellel együtt vállalta el a javítást. 1685-ben jött vissza hazájába Tályára s a következő év febr. 9. sárospataki tanárnak helyezték be s beköszöntő beszédét febr. 11. mondotta el; ezentúl mint tanár és igazgató maga vitte az iskola dolgait; hallgatói mintegy harminczan lehettek; ő volt Patakon az 58. tanár, tanított a mit lehetett, mindent. Az iskola 1687-ben megháboríttatván, a tanulók egy része Gyulafehérvárnak vette útját, Cs. pedig a megmaradtakkal júl. 12. Gönczön telepedett le. Itt sem maradhattak sokáig, nyolcz év mulva 1695. máj. 20. az igazgatóság tanácsából Kassára vette magát az iskola s vezére Csécsi. Innen sok küzdelem után 1705. máj. 14. tért vissza Patakra az iskola. Még ez évben küldeték követűl a zempléni ref. egyházak részéről a szécseni országgyűlésre. Utazását versekbe foglalta. 1706. jún. 4. lakházába ütvén a villám, őt földre terítette; okt. 16. pedig a Kassát megszálló seregből portyázó katonák vetődvén a Hegyaljára, Cs. az egész városi néppel s tanulókkal együtt a hegyek közé menekült és tiz napig ott lappangott. Meghalt 1708. máj. 14. Hegyalján Zemplénmegyében.

Munkái:

1. Observationes Orthographico-Grammaticae, De recta Hungarice Scribendi et Loquendi ratione. Post obitum Auctoris editae a Johanne Tsetsi Fil. Leutschoviae, 1708. (Páriz Pápai Ferencz Dictionariuma végén. Ujabb kiadása, Szeben, 1767.)

2. Resolutio ad propositionem Christophori a Roxas, episcopi neostadiensis unionem ecclesiarum romano-cath. et protestantium urgentis. (E munkát a gönczi egyház nevében, úgy látszik Némethy György odavaló pappal együtt készítette 1692-ben. Lampe, Historia Eccles. jelent meg.)

3. Notationes de factis scholae S.-Patakinae. (Szintén Lampenál.)

Kéziratban: Natales collegii Saáros Patakiensis quam ex connotatione clarissimi ac doctiss. dni Johannis Tsétsi J. F. deprompsit Andreas Balogh ejusdem J. U. Collegii civis togatus o 1775 Die 28 9-bris. (a m. n. múzeum kézirattárában); Acta conventus Szecseniani; Elucidatio compendii logici Mich. Buzinkai per Joh. Csécsi 1706. Némely dolgozatai összefolytak vagy kiegészültek az ifj. Csécsiéivel. (Eredeti kéziratai a sárospataki collegiumban őriztetnek.) A biblia uj kiadása körül is érdemes munkásságot fejtett ki; átnézte Debreczeni Ember Pál magyar ref. egyháztörténetét 1707-ben; átvette Páriz Pápaitól a Lexicon kéziratát, megvizsgálta s javította; azután Brewer János lőcsei könyvnyomtatóval szerződött és a felügyelést vitte, a míg ereje engedte.

Folyamodása a sárospataki iskola ügyében Apafi Mihály fejedelemhez, S.-Patak 1687. júl. 7. az Erdélyi Protestans Közlönyben (1879. 22. sz.)

Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. Alt. P. Post. 287.

Katona, Historia Critica XXXVII. 700.

Ersch u. Gruber, Allg. Encyclopaedie. XX. 273. (Rumy.)

Szombathi János, Sárospataki Iskola Historiája 8. 9. 31. és Historia Scholae Sárospatak, 146. l.

Danielik, M. Irók II. (Ifj. Csécsy János irataiból.)

Figyelő II. III. VIII.

Sárospataki Lapok 1889. 49. sz. (László János.)

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 684. II. 635.

Verédy, Paedag. Encyclopaedia 119.