Csarada János,
Csarada János,
jogtudor, az európai nemzetközi jog és jogbölcselet cz. rendkivüli tanára a budapesti egyetemen; szül. 1850. máj. 15. Nyitrán, hol atyja földbirtokos volt; gymnasiumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Egerben végezte; a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta; egy fél tanévet a bécsi egyetemen töltött. Azután ügyvédi gyakorlatra lépett. 1877-ben a m. kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál fogalmazó-gyakornok lett és 1878-ban jogtudori oklevelet nyert. Ekkor külföldi tanulmányútra ment. 1881. júniusban a tételes európai nemzetközi jogból, 1882. májusban a bölcseleti jogból egyetemi magántanárrá képesíttetett. A második alapvizsgálati bizottságnak kezdettől fogva tagja. 1886-ban a jogi kar az államtudományi államvizsgálati bizottságba is beválasztotta. 1891. febr. az egyetemi ny. rendkivüli tanári czimet nyerte s okt.-től József Ágost főherczegnek a római jog, a magyar magánjog, büntetőjog, a politika története, a diplomatiából és a nemzetközi jogból előadásokat tart.
A mostoha cz. kétkötetes regényét a Magyar Ujság (1872. 153–215. sz.) közölte. Következő czikkeit a Nemzet hozta: Oroszország és a nyugat-európai államok érintkezései (1884. 259.); Közjogi szabályok Chinában (1884. 283. 284. sz.); Egy kis diplomatiai etiquette, történeti visszapillantás a követek rangviszonyaira (1885. 227. 229.); Az európai nemzetközi jog Chinában (1886. 120.); Az állandó diplomatia fejlődése Európában (1887. 131. 146. 147.); A consuli biráskodásról (1891. 37. sz.).
Munkái:
1. A tengeri zsákmányjog elvei a háborúban. Tekintettel a semleges hajózásra és kapcsolatban a kalózkodás kérdésével, történeti és elméleti szempontból. Bpest, 1882. (Ism. Nemzetgazd. Szemle, Thallóczy L.)
2. A követek menedékjogáról. Pápa, 1883.
Kéziratban: A nemzetközi jog történeti fejlődésének vázlata, a westfáliai békétől napjainkig.
M. Könyvészet 1882.
Acta reg. scient. universitatis Hung. Budapestinensis 1883–84. I. 69. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
