Csáky Istvánné (körösszeghi és adorjáni gróf), Wesselényi Anna,
Csáky Istvánné (körösszeghi és adorjáni gróf), Wesselényi Anna,
a számos tagban virágzó gróf Csáky-család ősanyja, Wesselényi Ferencz, Báthori István vezérkatonája és Sárkándi Anna (előbb Békési Gáspárné, 1579. nov. óta özvegy) leánya, szül. 1584-ben Krakkóban vagy Landskronban, minthogy szülei csak 1587-ben költöztek haza Lengyelországból; atyja 1595-ben halt meg. Legtöbbet Hadadon tartózkodott és anyja gondjai alatt az akkori időhöz képest a legkitünőbb nevelésben részesült. Nem csak a gazdasszonykodásnak akkor megkívántató ezerféle ügyeihez értett, de rendszeres erkölcs- és vallástani ismeretekkel is bírt; később hosszú özvegységében némileg elsajátította a német nyelvet, megtanulta a pörlekedést, jártas lett a politikában, nagy könnyűséggel irt és levelezett sok jeles emberrel, oly időben, midőn például menye Forgách Éva (a nádor leánya) alig volt képes egy pár sort leirni. 1600 körül Erdélyország egyik legjelesebb férfia, körösszeghi Csáky István lett a férje, ki 1605-ben már elhalt és ő közel ötven évig özvegyen maradt; Anna, István és László gyermekeinek nevelése, a gazdálkodás és a jószágok rendbentartása képezte minden gondját. Különböző jószágaiban tartózkodott: Szilágy-Somlyón, Adorjánban, Nagy-Károlyban, Vécsen, Örményesen, Trencsénben, Almásvárban, Szendrőben, Szepesvárban. Élete utolsó éveit Krakkóban töltötte, hol 1649. júl. 5. és 1650. jún. 29. közt halt meg.
Leveleit, számszerint 79-et, jegyzetekkel és bő életrajzzal Deák Farkas adta ki: Wesselényi Anna, özv. Csáky Istvánné életrajza és levelezése. Budapest, 1875. czímmel, mely levelek az 1612–1649 időközben keltek. (Ism. 1875: Századok. Vasárn. Ujság 33. 35. sz. és Figyelő 30. sz.) Ezen levelek teljes világításba helyezik annak az időnek mezei és házi gazdasági viszonyait. A leveleket az első kettő kivételével mind özvegységében irta és Árva Wesselényi Annának jegyezte alá nevét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
