Csajághy Károly (csajági),
Csajághy Károly (csajági),
egyházi jogtudor, pécs-egyházmegyei nyug. experes-plébános, Cs. Sándor csanádi püspök testvéröcscse, szül. 1815. okt. 29. Bácson Bácsmegyében; a gymnasiumot magánúton és Baján 1832-ben végezte; azután a pécsi papnevelő-intézetbe vették föl, hol a bölcseletet és theologiát tanulta; 1838-ban misés pappá szentelték föl, mire Sombereken és Székcsőn káplánkodott. 1843-tól a pécsi papnevelőben az alumnusok igazgatója s a theologia tanára volt; 1854-ben Babarczra, 1861-ben Szent-Királyra, 1874-ben Szászvárra ment plébánosnak; 1879-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött, hol jelenleg is él.
Mint vidéki levelező irt 1838–50-ig előbb a Nemzeti Ujságba s melléklapjába a Hasznos Mulatságokba, azután a Jelenkorba, Hirnökbe, M. Sionba (1838) és a Közleményekben (1841), az 50-es években különféle czikket a Religióba s Családi Lapokba neve alatt vagy -y. jegygyel. A pécsi Egyházi Töredékekben megjelent egy hosszabb értekezése a vegyes házasságokról sat.
Munkái:
1. Egyházi gyászbeszéd, melyet a mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata napján (aug. 29.) mondott. Pest, 1840.
2. Adserta e jure naturae et ecclesiastico. Pestini, 1847.
Toldy Bioliogr. (Tud. Tár XII. 1841. 493.)
Brüsztle, Recensio I. IV.
Szinnyei Repertóriuma. Tört. II.
Petrik Bibliogr. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
