Clusius Károly (Charles de ľEcluse),
Clusius Károly (Charles de ľEcluse),
korának legnagyobb füvésze, szül. 1526. febr. 19. Arrasban Belgiumban, hol atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a löveni, marburgi s vittenbergai egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg Melanchthonnal és hitvallója lett. 1550-ben Montpellierbe ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk magyarokra nézve C. egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bir, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt. Tudományának hire II. Miksa császár udvarába is eljutott, ki 1573-ban Bécsbe hivta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel 1587-ig működött. Ezen idő alatt sok osztrák és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így Fabricius Pállal, Sambucussal és Beythe Istvánnal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban, Lendván, Németujvárt, a Rába vidékén, sőt egész Muraközig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket hires munkájában fölhasználta. Magyar ismerősei s barátjai közül fölemlítendő még Batthyány Boldizsár, a németujvári gróf, kinek gyakran volt vendége s ki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta. 1587-ben elhagyta Ausztriát és Majna-Frankfurtba költözött. Meghalt 1609. ápr. 4. Leydában.
Számos idegen füvészeti munkát fordított latinra; kiadványai közűl nevezetesebbek:
1. Rariorum stirpium per Hispaniam observatorum historia 1576.
2. Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam, Austriam et vicinas quasdam provincias observatorum historia. 1584. (Hazánkra nézve alapvető munka, 500-nál több ritka növényt ismertet. Ezen munkájához kötve kiadta Beythe István Stirpium Nomenclator Pannonicus-át is.)
3. Rariorum plantarum historia. 1601. (Az előbbi két munkának bővített tartalmát foglalja magában és megemlékezik abban a hazánkban és Ausztriában talált ehető s mérges gombákról, melyekről ez az első monographia.)
4. Libri exoticorum decem. Antverpiae, 1605.
A Nicotiana rustica Clusiusnál van először mint dohány méltatva.
Allg. Deutsche Biographie IV. 349. (hol az életére s munkáira vonatkozó kútfők elősorolvák.)
Kanitz Ágost, A tudományoknak és különösen a növénytannak magyar nyelven való műveléséről. Kolozsvár, 1887. (Rektori székfoglaló beszéd.)
Magyar Dohányujság 1890. 10. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
