Bolgár Mihály, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Bolgár Mihály,

kegyes tanító-rendi áldozó-pap és tanár, szül. 1835. szept. 24. Kökényesen Nógrádmegyében, hol atyja kántortanító volt; a gymnasium két alsó osztályát Pesten a kegyes-rendieknél, a 3. és 4. osztályt Gyöngyösön, az 5. és 6. ismét Pesten végezte s 1853. szept. 18. a kegyes tanító-rendbe lépett. Az 1854. évet Váczon mint ujoncznövendék töltötte s a következő két év alatt Szegeden fejezte be a középiskolát. Tanári pályáját 1857-ben Debreczenben kezdette; 1859-től 1862-ig Kolozsvárott a felső gymnasiumban, 1863–67-ig ismét Debreczenben működött. Elvégezvén magánszorgalommal a theologiát, 1864. szept. 7. miséspappá szentelték. 1869–70-ig Szegeden, majd Kecskeméten és Pesten tanította a történelmet, földrajzot és magyar irodalmat. 1870-ben a szegedi gymnasium igazgatójává neveztetett ki, megtartván a két legfelsőbb osztályban a történelmi tanszéket. 1871. nov. Andrássy Gyula gróf gyermekei Tivadar és Gyula mellé nevelőül hivta meg és decz. a külügyminiszter családjához Bécsbe utazott. Ezentúl majdnem kizárólag e hivatásának élt; olykor megfordult külföldön is. Időközben azonban szorgalmasan gyűjtötte a tudományos anyagot Világtörténelméhez. Meghalt 1879. júl. 15. Kökényesen.

Irodalmi működése apróbb történelmi dolgozatain kivül, főleg a földrajz művelésére terjedt. 1860–67-ben már több apróbb értekezéssel lépett föl. Időszerű gondolatok a földrajz tanítása körül (1868.). A következő évben, mint pesti tanár részt vett a kath. egyház autonomikus mozgalmaiban s a kisebbség lapjának, a Szabad Egyháznak irt közleményeket többnyire Jelőcs és Tatrosi Pálos álnevek alatt; ugyanekkor munkatársa volt a Természetnek és Tanügyi Füzeteknek (1868–69.); irt a Fővárosi Lapokba (1870.), Tanáregylet Közlönyébe (III. k.); 1878-ban a Századokba.

Munkái:

1. Az egyetemes földrajz alapvonalai. Klöden után átdolg. Szeged, 1871. Két rész.

2. Miért mentünk Boszniába és Herczegovinába. Év nélkül. (Röpirat Volgai Uszuba névvel.)

3. A régi arabok családi életéről és jelleméről. Bpest, 1879. (Magyar Könyvesház 59.)

Szőllősy, Szerzetes Rendek II.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet.

A kegyes Tanító-Rend Névtára 1878.

Vasárnapi Ujság 1879. 485. l.

Szegedi Hiradó 1879. 149. 150. sz. (dr. Kenedi Géza.)