Bethlen János (bethleni gróf),
Bethlen János (bethleni gróf),
országgyűlési képviselő, az erdélyi evang. ref. egyházkerület igazgató-tanácsosa, gr. B. Sándor és br. Kemény Mária fia, szül. 1811. okt. 18. Kolozsvártt; iskoláit Nagy-Enyeden tiz év alatt végezvén, Marosvásárhelyre ment a kir. táblára s 1833-ban a jogi vizsgát letette. Ez idő alatt már több törvényhatóságban megjelent a «vándor patrioták»-kal és a kaszino számára, mely akkor a mozgalmak köz- és kiindulási pontja volt, irásbeli tudósításokat szerkesztett. Ezek a nyilvánosságnak, a napi sajtó elnyomásából eredt hiányát kivánták pótolni, s épen azért, a mennyire gyorsirók hiányában lehetséges volt, az egyes szónoklatokat is magukban foglalták. Legelső nyilvános föllépése 1834-re esik, midőn Udvarhelyszéken azt indítványozta, hogy ha az országgyűlés az adó elintézése és a főhivataloknak törvényes választás által való betöltése nélkül oszlattatnék el, a más uton kivetendő adót és alakítandó kormányt törvényesnek el ne ismerje a szék. Ez indítvány miatt az 1834. országgyűlés feloszlatása után, több elvtársával együtt fiskális perbe idéztetett. Legelőbb 1841-ben volt követ Udvarhelyszékből, mikor már az említett fiskálisper amnestia következtében megszünt. Azután folyvást minden erdélyi országgyűlésen, úgy az unio után a 48-iki pestin s a következőn Udvarhelyszéket képviselte. 1848-ban Pesten a miniszteriális párthoz tartozott. Ez év szeptemberében Erdélybe küldetett br. Vay mellé kormánybiztosi segédűl, s később az agyagfalvi gyűlésen a székelység egyik vezetője lett. Majd ujra Magyarországra jött, képviselői állását elfoglalni s a mérsékelt párthoz csatlakozott. A fegyverletétel után családját Pestre telepítette, maga pedig 3 hónapig bujdokolt, mire többekkel együtt bejelentvén magát, százhusz társával kegyelmet kapott. Ezután 1853-ig maradt Pesten, midőn nejét, gróf Teleki Zsófiát elvesztvén, fiaival Kolozsvárra költözött és buzgósággal működött a társadalmi téren, különösen a nemzeti szinház állandósítása ügyében. Alapos és a legapróbb részletekig kidolgozott terveket bocsátott közre. 1855-ben harmadmagával a szinház felügyeletét elvállalván, koztudomás szerint tényleg ő volt az intendans. Részt vett az erdélyi múzeum alapításában; a ref. egyházi s iskolai ügyek fejlesztésében is. Az októberi diploma kibocsátása után támadt politikai mozgalmakban a vezetők közt találjuk. Az 1865–66. országgyűlésen mint Udvarhelyszék követe foglalta el helyét és a következőn is részt vett a közügyek nehéz kérdéseinek megoldásában. Meghalt 1879. szept. 2. Kolozsvártt.
Erdély unio ügyéről irt a Társalkodóba (1848. 15. sz.) és Utazását irta le a Nefelejtsben (1860.); ugyanott zenebirálatokat is irt (1859–60.). Erdély gazdasági viszonyairól a Kolozsvári Hetilapba (1854. 18. sz.) és Erdészeti Lapokba (1862.) és sportczikket irt a Vadász és Versenylapba (1857. 2. sz.). Az absolutizmus alatt a P. Naplóba irt czikkeivel tartá fenn a magyarországi és erdélyi magyar párt közti viszonyt. A Kolozsvári Közlöny alapításában (1856. ápr.) gr. Mikó Imrét segítette sógorával gr. Teleki Domokossal együtt; abba vezérczikkeket és közérdekű dolgokat irt. Később szerkesztői személyes okoknál fogva elváltak a laptól és 1860. decz. 2. alapították a Korunk cz. lapot. Ez időben a legtöbb politikai vezérczikket a két alapító gróf irta a lapba, míg B. 1864. júl. 1. meg nem szüntette viszonyát e laphoz. 1870. decz. 20. Teleki gróffal alapították a Kelet cz. lapot, melynek egyik vezére és éltető lelke B. volt. Legutóbb a fuzió létrejöttét úgyszólván ő kezdeményezte Kolozsvártt és annak mindig hive volt, mint azt a Keletbe és P. Naplóba irt czikkei bizonyítják.
M. Sajtó 1862. 23. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1865. 4. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv 1867. arczk.
1879: Ellenőr 425. 614. sz. (Jakab Elek.)
Hon 212. sz.
Főv. Lapok 203. sz.
Vasárn. Ujság 38. sz. arczk.
M. Nemzets. Zsebkönyv I. 1888. 53. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
