Batizfalvi Sámuel,
Batizfalvi Sámuel,
orvos-sebésztudor, orthopaediai gyógyintézet igazgató-tulajdonosa s a m. t. Akadémia lev. tagja, egyetemi magán-tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1826. aug. 26. Rimaszombatban; a gymnasiumot Osgyánban és Rozsnyón végezte, a bölcseleti tudományokat Lőcsén hallgatta s atyja kivánságára a theologiát is tanulta s azt 1848-ban bevégezte. A szabadságharczban mint honvéd vett részt. 1849-ben az orvosi pályára lépett s 1855. tavaszán orvostudorrá, juliusban sebésztudorrá avattatott. 1854-ben a pestvárosi Rókus-kórházhoz segédorvosnak, 1855. őszén pedig Balassa mellé az orvosi egyetem sebészi kórházánál tanszéki segédül választatott, hol három évig működött. 1856-ban a szülészetből nyert mesteri oklevelet. Első tanúlmány-útját a külföldre 1856 nyarán tette, hol a német, franczia, angol, belgiumi s hollandi egyetemeket és tudományos intézeteket látogatta. 1859 óta a budapesti egyetemen a testegyenészet magántanára s ugyanazon év május 15. óta a budapesti sebészi és orthopaediai magán-gyógyintézet tulajdonos igazgatója. (A betegek száma, kik az intézet gyógysegélyét fennállása óta igénybe vették 14,271-re rug.) 1868. márcz. 18. a m. tud. Akadémia lev. tagjai sorába választotta. A nemzeti tornacsarnoknak három évig volt elnöke; a m. kir. természettudományi társulat 1854. jun. másodtitkárának választotta; a magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. nagygyűlésén titkár és az 1876-diki XIX. máramarosi nagygyűlésen alelnök volt; ez alkalommal 300 frtot ajánlott föl egy orvosi és gyógyszerészeti műszótárra. Jótékony czélokra és közhasznú egyletekre eddig 2000 frtnyi alapítványokat tett.
Kisebb munkálatai a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: P. Napló (1852–53., hazai fürdőintézeteinkről tárczaczikkek), Vasárnapi ujság (1855–1861.), Sárosy Albuma (1857. gr. Nádasdy Tamás életrajza), M. Sajtó (1857. 20. sz.), Gyógyászat, Orvosi Hetilap, Gyógyszerészeti Hetilap, Ung. Med. Chir. Presse (megindulásuk óta évről-évre több szaktudományos czikke jelent meg); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban 1863 óta minden évfolyamban megjelent értekezése.
Munkái:
1. Útasítás a madarak, emlősök, hüllők és halak kitömése és fentartására. Pest, 1853.
2. Növénytan, vagy a növénygyűjtés... szárításnak egyszerű módja Pluskal F. után. U. ott, 1853.
3. Házi gyógytestgyakorlat. U. ott, 1857.
4. A budapesti sebészi s orthopaediai magángyógyintézet I–VII. évi működésének eredménye. U. ott, 1860–66. (A többi a Gyógyászatban jelent meg és különnyomatban.)
5. Gyakorlati testegyenészet. U. ott. 1867.
6. A testegyenészet ujabb haladása hazánkban. U. ott, 1869. (Értek. a term. tud. kör. I. 16. sz. Székfoglaló.)
7. A gerinczoldal-görnye kóroktana. U. ott 1873.
8. A városligeti ártézikút orvosi méltatása. Bpest, 1879. (Különnyomat a m. orvosok és term. XX. nagygyűlésének Munkálataiból.)
9. Emlékbeszéd dr. muraközi Rózsay József felett. U. ott, 1889. (Emlékbeszédek V. 10.)
Szerkesztette dr. Rózsayval az orvosok és term. Munkálatait a XII. nagygyűlésről (Rimaszombat, 1868.)
Emlékbeszédet tartott Horváth György tudor fölött a budapesti orvosi kör 1875. ápr. 24. ülésén.
Danielik, M. Irók II. 22.
Vasárnapi Ujság 1859. 4. sz. 1862. 17. sz. 1872. 50. sz.
Ország Tükre 1864. 2. sz. arczk.
Hazánk s a Külföld 1865. 20. sz.
Magyarország és a Nagyvilág (1867. 16. 1873. 18.)
Országos Naptár 1868.
M. tud. Akad. Almanachja 1869–71. 1873–1875. 1877. 1880–1881. 1883. 1890.
Szinnyei Repertóriuma. Term. 76. l. és Könyvészete.
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 243. l.
Acta Reg. Scient. Univ. Hung. 1885. 46.
Corvina 1889. 25. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
