Barthos János (szigethi),
Barthos János (szigethi),
az ő felsége személye körüli m. kir. miniszterium helyettes államtitkára, (1867 óta) szent István rend kis keresztese és kincstárnoka, a belga Lipót-rend tulajdonosa s a Theresianum kormánybiztosa, született 1821-ben Sátoralja-Ujhelytt, Zemplénmegyében; atyja nyug. huszárőrnagy gondos nevelésben részesítette, mire 1840-ben, mint másodéves jogász került Pestre, Bártfay László rokona házához. Itt és általa közelebbi érintkezésbe jutott Vörösmartyval, Bajzával, Helmeczyvel, Toldyval (akkor Schedel), Szemere Pállal, Szontagh Gusztávval és b. Wesselényi Miklóssal, s ezekkel való gyakori társalgása ébresztette benne a vágyat az irodalmi pályára. Azonban viszonyai hivatalos kenyérkeresetre kényszerítvén s főnöke Szerencsy az általa skriblereknek nevezett ujoncz irókat nem szeretvén, különféle álneveket használt és csak némi feltünést keltett Márk a vadász czímű novellájának megjelenése után Márk név alatt. Szüleinek halála következtében testvérei gondozása nehezedvén reá, 1849-ben elhagyta Pestet és 1860-ig a vidéken hivataloskodott. jelenleg az ő felsége személye körüli miniszterium hely. államtitkára Bécsben.
Eredeti és fordított novellákat irt neve alatt az Athenaeumba (1840–41.); beszélyeket, melyek Márk álnév alatt jelentek meg a Honderűben (1843), Regélő Pesti Divatlapban (1842–44), Aradi Vészlapokban (1844), a Pesti Divatlapban (1845.) az Életképekben (1844–46; itt jelent meg a Külszín és való cz. novellája, mely azon évi legjobb novellára kitűzött 12 aranydijjal jutalmaztatott) és Sujánszky Őrangyalába (1845–46.). 1847 óta végkép megvált az irói működéstől.
M. Salon 1889. arczk. és kézirata s önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
