Bártfai (Paczona) Antal,
Bártfai (Paczona) Antal,
az orsz. szinész-egyesület titkára, született 1852. márcz. 23. Rácz-Almáson, Fehérmegyében; gymnasiumi tanulmányait Budapesten végezte; honnan mint 16 éves fiu a színi pályára lépett Budán, Molnár György társulatánál; később vidékre kerülvén, több költeménye jelent meg (1870–80.) a vidéki lapokban saját neve alatt és Antonius álnévvel. 1880-ban színigazgató lett; fél év mulva azonban a színészetről végkép lemondván, a pénzügyminisztériumba lépett be mint hivatalnok.
Mint szinész irta: A bakonyi kondás, A falu rossza családja, A gyujtogató, Csecse Panna és Senki fia népszínműveket; továbbá az Angyalcsináló színművet; Orosz-török háboru és a Tündéröv czímű látványosságokat, mely művei a vidéken mind előadattak, némelyike a budai szinkörben is. Hivatalnok korában több költeménye jelent meg a Budapest napilapban, egy-kettő az Országvilágban és egy hosszabb népies elbeszélése a Képes Családi Lapokban. Színművészeti czikkeit a Szinpad, Szinészeti Közlöny és 1883. decz. óta a Szinészek Lapja közölték.
Munkája: Reformjavaslat a magyar vidéki szinészet rendezéséhez. Budapest, 1886.
A szinészek Naptára s Évkönyve cz. művet szerkeszti 1886. óta és 1888. jan. 1. megindította a Kaczagó Thalia cz. képes szinművészeti élczlapot, mely fél év mulva megszünt. Legujabban a Kassai Szemle (1890. 9. sz.) közölt Utolsó Claudius cz. tragédiájából mutatványt.
M. Könyvészet 1886. és önéletr. adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
