Bartal György (beleházi ifjabb), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Bartal György (beleházi ifjabb),

földmivelési- ipar- és kereskedelmi miniszter, idősb B. György fia, szül. 1820. szept. 20. Pozsony-megyében; tanulmányait a Theresianumban végezte. 1842-ben lépett a közpályára Tolna-megyében mint tiszt. aljegyző; a következő tisztujítás alkalmával főjegyző lett és 1848-ban Tolnam. pinczehelyi kerülete országgyűlési képviselővé választotta. A világosi katasztrófa után őt is elfogták, de két havi fogság után szabadon bocsátották; ekkor visszavonult tolnamegyei birtokára. 1861-ben Tolnamegye első alispánja s országgyűlési képviselője lett; 1865–9-ben ismét Tolnamegyét képviselte. A kath. congressus alkalmával a szabadelvű kisebbség élén küzdött a modern eszmék mellett. 1865-ban a m. kir. helytartótanács elnöke lett; ezen méltóságától, saját kérelmére 1867. febr. 5. fölmentetett. Az 1867. kiegyezés után csatlakozott a Deák-párthoz. 1874. márcz. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter lett, mely tisztét 1875. márcz.-ig viselte, midőn a Bittó-Ghyczy miniszterium visszalépett. Az 1875. országgyűlésre is megválasztotta Kővárvidék felső kerülete képviselővé. Utolsó országgyűlési beszéde az volt, melyben élesen megtámadta Sennyei báró politikáját. Meghalt 1875. okt. 25. Faddon.

Bezerédj István jellemrajzát irta meg Csengery, M. Államférfiak cz. könyvébe.

Munkái:

1. Országgyűlési beszéd 1861. máj. 17. Pest. (Szalay Lászlóéval.)

2. Autonomiai congressusi beszéde a szervező gyűlés márcz. 11. ülésén. Pest, 1870.

Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet.

Vasárn. Ujság 1862. 2. sz. arczk. 1875. 44. arczk.

Magyarország és a Nagyvilág 1885. 1865. 4. sz. arczk. 1874. 13. sz. arczk. 1875. 44. sz. arczk.

Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866. arczk.

Kákay Aranyos, Ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866.

Hon 1875. 244. sz.

Catalogus Bibl. Jo. Card. Simor.

Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.