Barna Ferdinánd,
Barna Ferdinánd,
a m. nemzeti muzeumi könyvtár czimz. őre, szül. 1825. máj. 23. Nagy-Károlyban; a középiskolát szülővárosában és a debreczeni kath. gymnasiumban végezte; a philosophiát 1841-ben Nagyváradon és 1842. Szatmárt, az első évi jogot Pesten, a másod évit Pécsett hallgatta. 1844–45-ben egy évet a keszthelyi Georgiconban töltött; 1845-ben fölesküdött kir. h. jegyzőnek; 1846. ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban Erdélyben mint önkéntes nemzetőr szolgált. A szabadságharcz után részint Nagy-Károlyban, részint Szatmárt ügyvédeskedett. 1859-ben pénzügyészségi fogalmazó, 1860. ápr. 24. m. nemzeti muzeumi segédőr lett. 1868. okt. 21. a muzeumi könyvtár végleges rendezése elrendeltetvén, B. a müncheni könyvtár tanulmányozása végett államköltségen Bajorországba küldetett és onnan haza érkezvén, 1869-ben a könyvtár rendezése reá bizatott, melyet 1875-ben befejezett. Ekkor czímzetes őri rangot nyert és 1889. máj. 1. nyugalomba lépett; jelenleg Budapesten tartózkodik. A m. tud. akadémia 1868. márcz. 18. a nyelv- és széptudományi osztályba levelező taggá választotta.
A Pesti Divatlapban (1848) lépett fel az irodalomban: Az őrseregnél használandó vezérszavak iránt cz. czikkével. Szakja a magyar nyelvészet és finn-ugor nyelvek és népek tanulmánya, kivált az ősműveltségre és pogány vallásra vonatkozó nyelvészeti tanulságok nyomozása; irt a Nyelvőrbe (1873), Nyelvtudományi Közleményekbe (VI. Észjárási találkozás a finn nyelvben és VIII. Tanulmányok a szenvedő igelalak körűl), Vasárnapi Ujságba (1872. Donner Otto életrajza), M. Könyv-Szemlébe (1876. A m. n. mezeumi Széchenyi orsz. könyvtár rendezéséhez), Havi Szemlébe (1878) és Századokba (1884. A magyarok útjáról az Uralnál Lebediába. Oroszból ford.)
Munkái:
1. Galeotti. Jellemvonások Mátyás király életéből. Pest, 1862.
2. Kalevala. A finnek nemzeti eposza. Ford. U. ott, 1871. (Ism. Reform 206. sz.)
3. A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. U. ott, 1873. (Értek. a nyelv. és széptud. köréből. III. k. 6. sz.)
4. A határozott és határozatlan mondatról. Bpest, 1874. (Értek. a ny. és sz. kör. IV. 4. sz.)
5. Az ik-es igékről. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. IV. 9.)
6. Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 1.)
7. A hangsulyról a magyar nyelvben. U. ott, 1875. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 3.)
8. A mutató névmás hibás használatáról. U. ott, 1876. (Ért. a ny. és sz. kör. V. 8.)
9. A mordvaiak történeti viszontagságai. U. ott, 1877. (Ért. a ny. és sz. kör. VI. 8.)
10. Egy szavazat a nyelvujítás ügyében. U. ott, 1877. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 1.)
11. Kapcsolat a magyar és szuomi irodalom között. U. ott, 1878. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 4.)
12. Nehány ősműveltségi tárgy neve a magyarban. U. ott, 1878. (Ért. a ny. és sz. kör. VII. 5.)
13. A mordvaiak pogány isteni és ünnepi szertartásai. U. ott, 1880. (Ért. a ny. és sz. kör. VIII. 2.)
14. Ősvallásunk főistenei. U. ott, 1881. (Ért. a ny. és sz. kör. IX. 7.)
15. Ősvallásunk kisebb isteni lényei és áldozati szertartásai. U. ott, 1881. (Ért. a ny. és sz. kör. IX. 9.)
16. Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. műve néhány főbb állításának birálata. U. ott, 1883. (Ért. a ny. és sz. kör. XI. 10.)
17. A votják nép multja és jelene. U. ott, 1885. (Ért. a ny. és sz. kör. XIII. 2.)
18. A votjákok pogány vallásáról. U. ott, 1885. (Ért. a ny. és sz. kör. XIII. 5.)
19. A mordvin nép házassági szokásai. U. ott, 1887. (Ért. a ny. és sz. kör. XIV. 3.)
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876–87.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884.
György Aladár, Magyarország Köz- és Magánkönyvtárai 31.
M. Salon VIII. 1888. arczk.
Akad. Értesítő 1890. 18. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
