Barcsay (Bartsai) Abrahám (nagy-barcsai),
Barcsay (Bartsai) Abrahám (nagy-barcsai),
magyar kir. testőr, B. Ábrahám, Hunyad-megye főbirájának fia, szül. 1742. febr. 2. Piskiben, Hunyadmegyében; 16 éves koráig a nagy-enyedi ev. ref. kollegiumban tanult; szüleit elvesztvén, 1762-ben Erdély részéről a magyar testőrséghez Bécsbe küldetett, hol Bessenyei s Báróczy társaságában a magyar hazát nyelve fentartására serkenté. A testőrségi szabályszerű öt év letelte után 1767-ben mint kapitány átlépett a Leopold nagyherczeg nevét viselő 4. sz. dragonyos ezredbe. 1774. körűl Dunántúl és váltakozva Nyitrában és Trencsénben, majd Nagyszombatban tartózkodott: itt ismerkedett meg Ányossal; végre idegen tartományokba kellett mennie s a sziléziai táborozásban részt vett. 1777-ben már a római kath. hitet vallotta. 1778-ban gr. Bethlen Zsuzsannával kelt egybe. A háború elmultával hazájába tért. Tiz év mulva kiütvén a török háború, ismét táborba szállott és Lasci regementjében ezredesnek választatott. 1788. ápr. Szabácsnál, aug. Dubovánál, 1789. okt. Nándorfejérvárnál harczolt és a béke megkötése után 1790. decz. elején magyar testőr-ezredessé neveztetett ki. 1794-ben nyugalomba lépett és jószágaira vonult vissza s hol Maros-Solymoson, hol Csórán lakott, mely helységben a lázadó oláhok 1784-ben az ő épületeit se kimélték meg. Meghalt 1806. márcz. 3. virradóra Csórán, Fejér-megyében.
Hazafiúi versei többnyire epistolákból állanak, melyeket Révai összegyüjtvén br. Orczy Lőrincz munkáival együtt: Két nagyságos elmének költeményes szüleményei czímmel, kiadta Pozsonyban 1789-ben.
Verseinek első darabja Báróczy Marmontelje előtt áll 1775; két év mulva Bessenyei hetet adott ki Társaságában; kettő jelent meg a M. Museumban, egyik: Felelet Ányos Pálnak, költ a sziléziai hideg fenyvesek közt karácsony hava 1. napján 1778., másik: A magyarországi tudományoknak fő gyülekezetihez, Budán 1780. Nehány kéziratban maradt verseit Döbrentei adta ki életrajzának függelékében az Erdélyi Muzeum 1. kötetében. Széchy (Závodszky) Károly a Honban (1873. 203. sz.) és Figyelőben (1873) költői leveleiből közölt néhányat.
Franczia versei özvegyénél, Haller Gábor grófhoz irt levelei pedig ennek családjánál maradtak kéziratban.
Névaláirása: Hebe 1824 mellékletén.
M. Hirmondó 1785. 2. 1787. 79. 1791. 61. 67. 1803. 13. sz.
Hadi s más Nev. Történetek 1790. II. 711. l. Bécsi M. Merkurius 1794. 87. 1795. 45. sz.
Bessenyei György, Holmi 228.
Magyar Kurir 1806. I. feléhez Toldalék. (Sala Mihály, Bartsai Ábrahám... szomorú siralma. Bécs, 1806.)
Horányi, Nova Memoria 311. l.
Erdélyi Muzéum I. 17. 32. l. (Emlékezete, irta franczia nyelven gróf Haller Gábor, ford. Kazinczy Ferencz.)
Felső-Magyarországi Minerva 1826. IX. 851.
Kölesy és Melczer, Magyar Plutarkus III.
Közhasznu Esmeretek Tára II. 79. (Szeder Fábián.)
Dánielik M. Irók I.
Nagy Iván, Magyarország Családai I.
Budapesti Szemle VI. 1859. 36.
Kolozsvári Közlöny 1871. 229.
Toldy Ferencz, M. Nemz. Irod. tört. 1878. és Munkái III. 175.
Vutkovich, M. Irók Albuma
Figyelő I–IV. VIII. XXI.
Ballagi Aladár, M. k. Testőrség története 133.
Fővárosi Lapok 1877. 120. 121. (Kazinczy F. levelei nyomán.)
Beöthy Zsolt, M. Nemz. Irod. Tört. I. k. és Szépprózai Elbeszélés II.
Kisfaludy Társ. Évlapjai XXII. (B. levelei Radvánszky Jánoshoz 1793.)
Kazinczy Ferencz Levelezése. Bpest, 1890. I.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
