Arenstein József,
Arenstein József,
bölcselettudor, a m. tud. akad. lev. tagja, szül. 1816. junius 12. Pesten, hol a gymnasiumot végezvén, 1832. szept. 25. a kegyes tanító-rendbe lépett; Váczon hallgatta a bölcseletet; a pesti egyetemen nyert bölcselettudori oklevelet. A theologiát Pesten végezte, 1843-ban a felsőbb mennyiségtanból vizsgálatot tett és Bécsbe küldetett, hogy ott magát az exact tudományokban kimívelje. Itt három évig hallgatta az egyetem és polytechnikum tanárait, foglalkozván egyúttal az analysissel s ennek alkalmazásával, az égtannal, természet-, erőmű-, géptannal és geodesiával. 1846-ban a pesti József-ipartanodához az elméleti betűszámtan s gyakorlati mértan tanárának, az 1850-es évek elején pedig Bécsbe a főreáliskolához neveztetett ki, mely tisztét 1865-ig viselte, midőn arról lemondott és a kegyes tanitórendből kilépvén, megnősült és nyugalomba vonult. 1848-ban meglátogatta Németország, Elszász és Svájcz nevezetesebb gyárait, technikai s reáltanintézeteit. Ily czimű pályakérdésre: Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme? érkezett munkáját. 1846-ban a m. tud. akadémia első jutalomra méltatta s 1847. decz. 20. lev. tagjává választotta. Több kitüntetésben is részesült: a cs. kir. Ferencz-József-rend középkeresztese, a franczia becsületrend vitéze, a svéd Wasa-rend I. oszt. és az orosz cs. szent Szaniszló-rend középkeresztese, a Danebrog-rend a hollandi oroszlán-rend és a belga Lipót-rend lovagja, több bel- és külföldi tudós társaság és egylet tagja. Jelenleg Stuppach-Gloggnitzban, Alsó-Ausztriában visszavonultan él.
A Nemzeti Ujságban a 40-es évek elején jelent meg: Az egyház és iskolaügyről cz. czikke; vannak értekezései az Életképekben (1846), Társalkodóban (1847), a bécsi akadémia kiadványaiban, a bécsi főreáliskola programmjaiban és Haidinger Bericht-jében. Gründung und Wirken des Niederösterr. Gewerbe-Yereines (Emlékirat az egylet Festschriftjében Bécs, 1880.) Irt még különféle czikkeket szaklapokban, u. m. a Bulletin des seances de la soc. nation. d'agric. Paris; Mittheilungen des NÖ. Gewerbe-Ver. sat.
Munkái:
1. Betűszámtani előadások vázlata. Pest, 1847. (Kőnyomat.)
2. A képzetes mennyiségek tulajdonságai, mind analytikai, mind mértani értelmök. U. ott, 1847. (Ezen czímmel is: Mathem. pályamunkák. Kiadja a m. t. társaság II. köt. Németül a bécsi természetbarátainak évkönyveiben.)
3. Beobachtungen über die Eisverhältnisse der Donau 1847–1848 bis 1849–50. Wien, 1850.
4. Maschinenlehre für Ober-Realschulen. U. ott, 1854.
5. Számtan az I. és II. gymn. oszt. számára. Močnik után. Pest. 1854.
6. Mértan. Močnik után. U. ott, 1854. (2. kiadás. 1858. 3. 1861. 4. 1864. Ugyanott.)
7. Betűszámtan (Algebra) Močnik után. U. ott. 1855. (2. kiadás 1858. 3. 1861. 4. 1865. 5. 1866. 6. 1874. Ugyanott.)
8. Számtan a III. és IV. gymn. oszt. számára. Močnik után Bécs 1855.
9. Der landwirthschaftliche Theil der Münchener Ausstellung 1854. U. ott, 1855.
10. Mechanik U. ott, 1855.
11. Skizzen über die Zucht der Rinder, Schafe u. Schweine im Kais. Oesterreich. U. ott, 1856. (Ugyanez franczia nyelven. Páris. 1856.)
12. Die Lehrmittel an der Pariser Ausstellung. Wien, 1858.
13. Die landwirth. Abtheilung der Pariser Ausstellung 1855. U. ott, 1858.
14. Album der österr. Rindviehracen. U. ott, 1859.
15. Österreich auf der internationalen Ausstellung 1862. U. ott, 1862. (Ugyanez franczia és angol nyelven.)
16. Katalog der Londoner Industrie-Ausstellung. U. ott, 1862.
17. Österr. Bericht über die Internationale Ausstellung in London 1862. U. ott, 1863.
18. Zur landwirthschaftlichen Organisation in Frankreich. U. ott, 1865.
19. Festrede aus Anlass des vierzigjährigen Bestandes des Nieder-Österr. Gewerbevereines in der Festversammlung am 4. Mai 1880. Wien.
20. Schlöglmühl auf der Jubiläums-Ausstellung. Wien, 1888–21. Die Normal-Papiere der Actien-Gesellschaft der k. k. priv. Papier-Fabrik Schlöglmühl. U. ott. 1888. (Mathematikai szakrészét.)
Szerkesztette és alapította az Allg. land- und forstwissenschaftliche Zeitung cz. szaklapot 1851–1865-ig; Dr. Schneitlerrel együtt az 1858-ra Berlinben megjelent gazd. naptárt és a VII. Programm der k. k. Ober-Realschule auf d. Landstr. Wien 1858.
Kéziratban maradt: Kalauz a mathematikai literaturában cz. műve.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I.
Egyet. M. Encyclopaedia III. 840.
M. T. Akadémia Almanachja 1860. 180. 1864. 245. 1881. 228.
Wiener Landwirthschaftliche Zeitung 1876. 27. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete 17. 525. l. és Repertoriuma. Term.
Beszédek a kir. József-műegyetem negyedszázados jubileuma ünnepén, 39.
Toldy Irod. Tört. 1878.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
