Arany László,
Arany László,
a magyar földhitelintézet igazgatója, a m. tudom. akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja, jogtudor és ügyvéd; Arany János és Ercsey Julianna fia, szül. 1844. márcz. 24. Nagy Szalontán, Bihar-megyében; a gymnasiumot Nagy-Kőrösön, a jogot Budapesten 1861–1865. végezte, mire jogtudori s ügyvédi vizsgát tett. 1866. óta van a magyar földhitelintézet szolgálatában, melynek kezdetben igazgatósági jegyzője, 1870 óta titkára, 1880 óta igazgatója. 1869–73-ban utazásokat tett Nyugot-Európában, valamint a keleten Konstantinápolyig, Athénig, Kis-Ázsiáig. 1887 óta országgyűlési képviselő.
A Kisfaludy-társaság 1867. febr. 5. tagjai közé választotta s azon év máj. 19. Magyar népmeséinkről cz. értekezésével foglalta el székét. A m. tudom. akadémiába 1872. máj. 24. választották be lev. tagúl; itt a Magyar politikai költészetről irt értekezésével foglalt széket. 1874. febr. 8. olvasták fel a Kisfaludy-társaság közgyűlésén A hunok harcza cz. költeményét. Irt és fordított verseket, beszélyeket s azokat apja Koszorú-jában közölte; ugyanazon lap számára készített tanulmányokat, birálatokat és ismertetéseket. Czikkeket, tárczákat és költeményeket irt b. Kemény Zsigmond szerkesztése idején a Pesti Naploba és 1867–72 a Budapesti Közlönybe, továbbá a Fővárosi Lapokba (1872. 74. sz.), Athenaeumba (1874. Mutatvány a Húnok harczából) és a Vasárnapi Ujságba (1868. 1874.) Több czikket irt a Budapesti Szemlébe még Csengery alatt, úgy Gyulai Pál Bud. Szemléjébe is, melynek szerkesztésében is (névtelenül) alapitása óta 1882-ig részt vett. Itt jelentek meg: Egy angol Erdélyről. (IV. 1866. Boner munkájának ismertetése.), Magyar népmesékről. (VIII. 1867.), A credit mobilier története. (XII. 1868.)
A Kisfaludy-társaság Évlapjai III. kötetében jelent meg Elfrida cz. 20 aranynyal jutalmazott költői beszélye.
Munkái:
1. Eredeti népmesék. Pest, 1862. (Ism. Bud. Szemle XV. Gy. P.)
2. A két veronai ifjú. (Shakespere minden munkái 5. kötet.) U. ott, 1865.
3. Tévedések játéka. (Shakespere minden munkái 7. kötet.) U. ott, 1866.
4. A tudós nők. (Moliere vígjátékai. 3. köt.) U. ott, 1869. (A Jeles irók iskolai tára IX. kötetében is Greguss Á. magyarázatával. Bpest, 1879. Ism. Háhn Adolf, Egyet. Philol. Közlöny 1880. 268. l.)
5. Sok hűhó semmiért. (Shakespere minden munkái 12 köt.) Pest, 1871.
6. A délibábok hőse. A Kisfaludy-társaság által 40 aranynyal jutalmazott költemény. Budapest, 1873. (Névtelenűl. Ism. Figyelő 1873. és VIII. köt. Agáczy Norbert.)
7. Bérczy Károly emlékezete. U. ott, 1876. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. V. kötet 10. sz.)
Szerkesztette Gyulai Pállal a Magyar népköltési gyűjteményt (3 kötet. Bpest, 1872. és 1882.) és atyja irodalmi hagyatékát, mely: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése czímmel 1887–89-ben jelent meg Budapesten 4 kötetben, bevezetésével s jegyzeteivel ellátva.
Jegyei: A. L. és # (Pesti Naplóban b. Kemény Zs. szerk. alatt és 1867–72-ben a Budapesti Közlönyben), y. i., y. és -r- (Budapesti Szemle régi és uj folyamában.) Több czikke névtelenűl jelent meg.
Vutkovich, Magyar Irók Albuma.
Uj Nemzedék, Szerk. Gáspár Imre 47. l. hol A húnok harcza és Elfrida is megjelent.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.
Figyelő I. II. VIII–X. (Dr. Márki S.)
Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Uj Folyam. III. IV. VIII. IX.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
