Apáthy István, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Apáthy István,

jogtudor, kir. tanácsos, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, köz- és váltó-ügyvéd, a budapesti kir. tudom. egyetemen a váltó-, kereskedelmi-, európai nemzetközi s tengerjog ny. rendes, a törvénykezési rendtartásnak jogosított tanára, a m. tudom. akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, szül. 1829. aug. 19. Hidján, Tolnamegyében, hol atyja Bezerédj Istvánnál gazdatiszt volt; a gymnasiális osztályokat Nagy-Kanizsán végezvén, a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848–49. szabadságharczban mint honvéd tűzérhadnagy; 1849. jul. 2. nagy honvédcsatában Görgei Arthur fővezér az ő két kartácslövésével állíttatá helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi kapituláczió után Pesten beiratta magát az egyetemi hallgatók közé; a bölcseleti s jogi tanfolyamok bevégezte után 1857-ben jogtudor és 1859-ben az ügyvédi vizsgálat letétele után ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilv. rendes tanárává neveztetett ki.

A codificatió terén kifejtett munkásságáért 1874-ben kir. tanácsosi czímet, 1881-ben a III. oszt. vaskorona-rendet kapta. A m. tudom. akadémia 1873. május 21. levelező, 1884. jun. 5. rendes tagjává választotta. 1878-tól fogva országgyűlési képviselő volt. Meghalt 1889. decz. 4. Budapesten.

Munkatársa volt 1869-től fogva a Jogtudományi Közlönynek. Czikkeket irt a Budapesti Szemlébe (1888–89.) is.

Munkái:

1. Váltójogtan. Pest, 1869–70. (Ism. Jogtud. Közlöny 1870.)

2. A magyar váltójog kézikönyve. U. ott, 1871. (2. kiadás. U. ott. 1875.)

3. A polgári törvénykezési rendtartás. U. ott, 1871.

4. A magyar váltóeljárás, tekintettel az új birósági szervezetre. U. ott, 1872.

5. A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 2 kötet U. ott, 1872–73. (Német fordításban dr. Siegmund Vilmos által. U. ott, 1873.)

6. A magyar váltótörvény indokolással. Budapest, 1873.

7. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. U. ott, 1874. (Törvényjavaslat)

8. A magyar csődtörvény tervezete indokolással. 2 kötet U. o. 1874.

9. A kényszer-egyezség a csődeljárásban. U. ott, 1875. (Értek. a társad. kör. III. 1.)

10. A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. U. ott, 1876. (Az akadémia nagy jutalmával díjazott mű; 2. átdolg. kiadása U. ott, 1884.)

11. Anyagi és alaki váltójog. 2 kötet. U. ott, 1877–78. (Ism. Jogtud. Közlöny 1878. 3. 104. l. dr. Nagy Ferencz.)

12. Tételes európai nemzetközi jog. U. ott. 1878. (2 telj. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1888.)

13. A magyar kötelmi jog tervezete indokolással. 3 kötet. U. ott, 1882–85.

14. Anyagi és alaki váltójog. 2. átdolgozott kiadás. 2 kötet. U. ott, 1884.

15. A magyarországi kath. vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról Jelentés. U. ott, 1884. (Házi Könyvtár. XLIII. gr. Apponyi Alberttel együtt.)

16. A szerzői jogról szóló törvény. U. ott. 1885. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 3. Székfoglaló.)

17. Emlékbeszéd Baintner János lt. fölött. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek a m. t. akad. elhunyt tagjai fölött. III. 4.)

18. A magyar csődjog rendszere. 2 kötet. U. ott, 1887–1888.

19. Tételes európai nemzetközi jog 2. telj. átd. bőv. kiadás. U. ott, 1888.

Ezeken kívül a Váltójogtan alapelvei cz. terjedelmes dolgozata a pesti ügyvédi egylet Évkönyvében jelent meg.

M. t. Akadémia Almanachja 1876. 143., 1881. 200., 1886. 233.

Petrik Könyvészete 1860–75.

M. Könyvészet 1876–88.

M. Tud. Akadémia Értesítője XVIII., XIX.

Sturm, Uj országgyülési Almanach.

Vasárnapi Ujság 1889. 50. arczk.

Ország-Világ 1889. 51. sz. arczk.