Andrássy Antal (csikszentkirályi és kransznahorkai báró), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Andrássy Antal (csikszentkirályi és kransznahorkai báró),

rozsnyói püspök, szül. 1842. okt. 28. Románfalván, Nyitram. Atyja A. György báró volt. Tanulmányait Nyitrán kezdte és Kassán végezte; 1760-ban a jezsuiták közé lépett és próbaévekre Bécsbe küldték, hol a theologiai tanulmányok végeztével pappá szenteltetvén, a szerzet föloszlatásaig a rend tagja maradt. Visszavonult a krasznahorkai várba, mignem 1776-ban a rozsnyói püspökség fölállíttatván, a káptalan tagjává, majd nagypréposttá s 1780-ban püspökké nevezték ki; ezen kinevezés a többi kitüntetésekkel együtt a m. kir. egyetem megnyitási ünnepélyén jun. 25. hirdettetett ki. Meghalt 1799. nov. 12. Tornallyai Gedeon kanonok és szepesi főesperes mondott fölötte gyászbeszédet, mely nyomtatásban is megjelent.

Munkái:

1. Appendix subnexa censurae testamentis demonstrationis trium propositionum de poenali transitu ex religione romano-catholica ad evangelicam. Budae, 1790.

2. Epistola pastoralis ad clerum suum de necessitate unius salvificae catholicae fidei. Hely és év n.

Még a tridenti zsinat kánonainak védelmére irt egy munkát, mely halála miatt félbeszakadt.

Strohamer, Sermo funebris.

Molnár, M. Könyvház XIV. 306.

Básthy, Magyarok Emléke.

M. Szion 1838. I. 36. 38. sz.

Monumentum L. B. Antonio Andrássy episcopo Rosnaviensi

Stoeger, Scriptores.

Pauler, Bpesti Egyetem Tört.

Kazinczy, Pályám Emlékezete. (N. Könyvtár III. 135. 296.)