Vágó Pál

Full text search

Vágó Pál (Jászapáti, 1853. jún. 6.Bp., 1928. okt. 15.): festő. Jogi tanulmányok után Münchenben Wagner Sándor és Benczúr Gyula növendékeként kezdett festeni. Később Párizsban a Julian Ak.-n J. P. Laurens tanítványa lett. Eleinte életképeket (Jár a baba, Gyík stb.), jászsági jeleneteket, majd Székely Bertalan és Madarász Viktor stílusát folytató nagyméretű történelmi festményeket alkotott (Budavár bevétele 1849-ben, A magyarok Kijev előtt stb.). A szegedi árvíz c. képe tette 1881-ben ismertté nevét. A párizsi világkiállítás m. terme számára készített, A huszárság története c. freskóciklusát Lotz- díjjal és a francia becsületrend tiszti keresztjével jutalmazták. Ő festette Jászapáti barokk templomának új freskóit. Számos Petőfiés egyéb illusztrációt is készített. Vonósnégyes c. művével 1887-ben nagydíjat nyert. A Műcsarnok 1929-ben emlékkiállítást rendezett műveiből. – Irod. Fényes Adolf: V. P. (A Hét, 1895); Gerő Ödön: V.. P. (Az Orsz. Magy. Képzőműv. Társ. Évk. 1929.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT