Vaád Ferenc

Full text search

Vaád Ferenc (Bp., 1908. febr. 3.Bp., 1984. febr. 15.): költő, újságíró. A négy középiskola elvégzése után autószerelő lett. 1938-ban jelentek meg először versei a Magyar Hírlapban. A negyvenes évek első felében egyik szervezője volt a munkásírók csoportjának. Huszonöt versből álló gyűjteménye a Tollal és szerszámmal c. antológiában jelent meg. 1944 tavaszáig még hat antológiában publikált (Hét Hang, Mérleg, Március, Magatartás, Munkások, Mérték). 1945 után újságíró lett. A Szabadság, Szabad Nép, a Világosság, az Esti Budapest, 1952-1955 között az Új Hang, 1955-től az Irodalmi Újság munkatársa, 1957-1959 között a Kortárs olvasószerk.-je, 1960-tól a Népszava kulturális rovatának szerk.-je 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig. – M. Faliújság (Nagy István elb.-ből színpadra írta, Bp., 1946); Három mesejáték (Móra Ferenc elb.-ből színpadra írta, Bp., 1946); Tiszta ég alatt (válogatott versek, Bp., 1974). – Irod. Benjámin László: Jóvátétel (Élet és Irod., 1974. 43. sz.); Angyalosi Gergely: V. F. (Kritika, 1975. 6. sz.); E. Fehér Pál: V. F. halálára (Kortárs, 1984. 5. sz.); Vészi Endre: V. F. (Élet és Irod., 1984. 10. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT