Szilágyi Gyula
Szilágyi Gyula (Gyón, 1860. okt. 27. – Bp., 1924. jan. 4.): vegyészmérnök. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte. 1884-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet és egy évig a magyaróvári gazdasági ak. vegykísérleti állomásán volt asszisztens, majd a szesz- és vegyészeti iparban dolgozott. Közben a bp.-i tudományegy.-en vegyészeti tanulmányokat folytatott és 1888-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1890-ben a műegy.-en a szesz-, sör- és ecetgyártás magántanára. 1891-ben ny. rk. tanár lett, 1890-ben magánvegykísérleti állomást alapított és törvényszéki hites szakértő lett. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki az erjedési iparágakban, valamint az élelmiszerhamisítások ellen. A Köztelek c. lap rovatvezetője, a Magyar Szesztermelő c. lap főszerk.-je volt. – F. m. Adatok a diasztáz kémiájához (Bp., 1888); Az erjedés chémiájának kézikönyve (Bp., 1890); Cognacvizsgálat és bírálat (Bp., 1896); Über die Qualität der ungarischen Weine (Bp., 1904); Mezőgazdasági szesziparunk jelene és jövője (Bp., 1904); A szeszgyártás üzemének ellenőrzése (Bp., 1906); Az élesztővizsgálat módszerei (Bp., 1911); A mezőgazdasági iparok fejlesztéséről és az iparok hatása a többtermelésre (Bp., 1916); A diffúz répalevek nehéz erjedéséről (Bp., 1922). – Irod. Balás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei… (Bp., 1897); Rothmeyer Imre: Sz. Gy. dr (Köztelek, 1924.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
