Szentkuthy Miklós, Pfisterer
Szentkuthy Miklós, Pfisterer (Bp., 1908. jún. 2. – Bp., 1988. júl. 18.): író, esszéista, műfordító, Baumgarten-díjas (1948), József Attila- díjas (1977), Kossuth-díjas (1988), Füst Milán-díjas (1982), Déry Tibor-díjas (1984). Tanulmányait a Werbőczy (ma Táncsics) utcai elemi iskolában (1914-1918), a Werbőczy (ma Petőfi) gimn.-ban (1918-1926) és a Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészeti Karán angol- francia-m. szakon (1926-1931) végezte, doktorátust 1931-ben szerzett. Tanított a Barcsay utcai Madách Gimn.-ban (1932-1939), az óbudai Árpád Gimn.-ban (1939-1948) és a Márvány utcai Kossuth Lajos Közgazdasági Technikumban (1949-1958). 1944-1945-ben légoltalmi szakaszparancsnok a Várban. Munkásságára külföldi tanulmányútjai meghatározóak (1925: szentévi zarándoklat szüleivel Rómában és több olasz városban, 1928: nagy nyugat-európai körút apjával, 1931-1932: angliai ösztöndíj feleségével, Eppinger Dórával, 1936: Magyar Külügyi Társaság pályadíja a Népszövetség tanulmányozására Genfben, 1932 és 1939 között: több európai utazás Olaszo.-ban, Ausztriában, Németo.-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Franciao.-ban, 1948: egy éves angliai ösztöndíj feleségével). Kritikái, tanulmányai először a Napkelet c. folyóiratban jelentek meg (1926-1931), majd munkatársa a Németh László szerkesztette Válasznak, az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillagnak és Válasznak, valamint a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írásnak; előadásokat tartott a bp.-i szabadegyetemen (1945-1948), tanulmányokat írt különböző folyóiratok és a M. Rádió számára. 1957-től szabad foglalkozású író volt. Fordította többek között Swift Gulliverjét, Dickens Twist Olivérjét és Joyce Ulyssesét. Nagy visszhangot kiváltó Prae című regénye 1934-ben jelent meg (második kiadása 1980-ban). Életművében nagy fantáziával, páratlan nyelvi erővel jelenítette meg letűnt korok hétköznapjait. – M. Realitás és irrealitás viszonya Ben Jonson klasszikus naturalizmusában (doktori disszertáció, Pfisterer Miklós néven, Bp., 1931); Prae (r., Bp., 1934); Az egyetlen metafora felé (naplójegyzetek, Bp., 1935); Fejezet a szerelemről (r., Bp., 1936); Orpheus füzetek 1-6. (részletek a Szent Orpheus Breviáriuma c. készülő könyvből, r.: Orpheus, 1939); Eszkoriál (1940); Európa minor (Bp., 1941); Cynthia (Bp., 1941); Vallomás és bábjáték (Bp., 1942); Divertimento (Mozart életregénye, Bp., 1957, 1976); Burgundi krónika (r., Bp., 1959); Doktor Haydn (életr., Bp., 1959, 1979); Hitvita és nászinduló (két kisr., Bp., 1960); Bibliás istentelenek (kisr., Bp., 1960); Arc és álarc (Goethe életr., Bp., 1962, 1982); A megszabadított Jeruzsálem (elb., r., Bp., 1965); Saturnus fia (Dürer életr., Bp., 1966, 1988); Angyali Gigi! (két kisr., Bp., 1966); Händel (életrajzi r., Bp., 1967, 1975); Maupassant egy mai író szemével (tanulmányok, Bp., 1968); Meghatározások és szerepek (tanulmányok, Bp., 1969); II. Szilveszter második élete (r., Bp., 1972); Szent Orpheus breviáriuma (r., I-IV. Bp., 1973-1984); Múzsák testamentuma (összegyűjtött tanulmányok, Bp., 1985); Iniciálék és ámenek (összegyűjtött elb., hangjátékok, bábjátékok, sajtó alá rendezte Tompa Mária, Bp., 1987); Frivolitások és hitvallások (önéletrajz, Kabdebó Lóránt magnetofon felvételei alapján, Petőfi Irodalmi Múzeum, vál. és szerk. Tompa Mária, Bp., 1988); Cicero vándorévei. Befejezetlen regény részletei (Közreadja Tompa Mária, Új Írás, 1990. 3., 4., 5. sz.); Euridiké nyomában (Bp., 1993); Szent Ágoston olvasása közben (tan., Bp., 1993). – Irod. Vajda Endre: A gondolat impresszionizmusa (Ezüstkor, 1943); Vas István: Sz. (Kortárs, 1969. 1. sz.); Bori Imre: Sz. (Híd, 1970. 10-11. sz.); A Magyar Műhely Sz. különszáma (Párizs, 1974. 12. sz.); A D'Atelier Sz. különszáma (Párizs, 1975. 5-6. sz.); Sz.-féle világbazár egy budai palazzóban (Új Írás, 1976. 2. sz.); Bányai János: Két dolgozat Sz. M. (szürrealista? ) regényírásáról (Hung. Közl., Újvidék, 1981. szept.); Somlyó György: Glória és karika. Sz. M.-ról (Jelenkor, 1983. 10. sz.); Hegyi Katalin: Sz. M. Életrajz 1908-1948-ig (Életünk, 1985. 9. sz.); Baránszky Jób László: Az Sz.-rejtély (Új Írás, 1985. 5. sz.); Tandori Dezső: Sz.-tanulmányozás (Mozgó Világ, 1985. 6. sz.); Radnóti Sándor: A különc, Sz. M. (Kortárs, 1986. 6. sz.); Fekete J. József Olvasat. Esszék Sz. M.-ról (Fórum, Újvidék, 1986); Sükösd Mihály: Törvényszegő és törvényteremtő. Sz. M. (Seregszemle, Bp., 1986); Vekerdi László: A géniusz sátánosságáról. Sz. M. esszéi (Napjaink, 1986. 8-9. sz.); Kabdebó Lóránt: Szemben a véges végtelennel (Magy. Nemzet, 1988. júl. 20.); Bata Imre: Orpheus elment (Élet és Irod. 1988. 31. sz.); Határ Győző: Közelnézet a messze távolból (Kortárs, 1989. 1. sz.); Tóth János: Sz. M. ravatalánál (Vigilia, 1989. 1. sz.); Szalay Károly: A Sz. jelenség (Magy. Fórum, 1991. jan. 17.). – Sz. i. Juhász Ferenc: Miklós-mise (vers, Új Írás, 1983. 7. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
