Sík Endre
Sík Endre (Bp., 1891. ápr. 2. – Bp., 1978. ápr. 10.): diplomata, külügyminiszter, jogász, író, történész, a történelemtudományok doktora (1962), Állami díjas (1965), Nemzetközi Lenin-békedíjas (1968). ~ Sándor öccse. Érettségi után piarista novicius volt Vácott, majd kilépett a rendből és jogot végzett a bp.-i tudományegy.-en (1913). Ügyvédjelölt korában cikkeket írt a Népszavába és a Szocializmusba. Az I. világháború idején katona, 1915-ben orosz hadifogságba esett. Irkutszkban 1920. márc.-ban belépett az OK(b)P m. csoportjába, melynek titkára, a Forradalom c. lap szerk.-je (1920. febr.–máj.) lett. Szibériai településeken, Csirában, majd Moszkvában pártmegbízatásokat látott el. Elvégezte a Professzorképző Intézet filozófiai szakát (1923–26), ezt követően a Keleti Dolgozók Kommunista Egy.-ének tanára az Afrika-tanszéken (1926–37). Ekkor kezdte tanulmányozni az afrikai népek történetét, évtizedek munkája több kötetben jelent meg. A SZU Tudományos Akadémiájának történelmi, majd néprajzi intézetének munkatársa és a moszkvai egy. oktatója (1938–45). A II. világháború idején a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerk.-je. 1945. szept.-ben hazatért. 1947–48-ban külügymin.-i tanácsos, 1948–58-ban rendkívüli követ és meghatalmazott min., 1948. jún.-tól 1949. szept.-ig washingtoni m. követ. 1949–54-ben a külügymin. politikai főosztályának vezetője, a Külügyi Akadémia ig.-ja, 1954–55-ben külügymin. h., 1955–58-ban a külügymin. első h.-e, majd 1958. febr. 15-től 1961. szept. 13-ig, nyugdíjazásáig külügymin.; 1958-tól 1970-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A békemozgalom tevékeny résztvevője volt. Nyugdíjasként is aktív társadalmi és politikai tevékenységet fejtett ki. 1963-tól a Béke Világtanács tagja, 1964-től az Orsz. Béketanács elnöke, 1971-től a Béke Világtanács Elnöksége végrehajtó bizottságának, valamint a Társadalmi Szemle szerk. bizottságának tagja. Afrika történetével foglalkozott, cikkei, tanulmányai, novellái jelentek meg. Emlékeit több kötetben írta meg. A televízió portréfilmet készített róla (S. E. Jubileum, 1972). – F. m. Faji kérdés és marxizmus (oroszul: Moszkva, 1930; Bp., 1971); La discussion de l’ordre du jour de l'Assemblée générale des Nations Unies Intervention (Bp., 1958); Fekete-Afrika története (I–IV., Bp., 1961–73, franciául és angolul is); Hősköltemény prózában (elb., Bp., 1962); Ellenméreg (elb., Bp., 1962); Egy diplomata feljegyzései (emlékezések, Bp., 1966) Próbaévek (emlékezések, Bp., 1967); Bem rakparti évek (emlékezések, Bp., 1970) Vihar a levelet (visszaemlékezések, Bp., 1970). – Irod. Ruffy Péter: S. E. (Magyar Nemzet, 1965. ápr. 11.); Kékesdi Gyula: A békeharc lovagja (Népszabadság, 1968. máj. 5.); Hegedüs Géza: Baráti búcsúzó (Népszabadság, 1978. ápr. 14.); Máriássy Judit: S. E. (Élet és Irod., 1978. 15. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
