Schaár Erzsébet
Schaár Erzsébet (Budafok, 1908. júl. 27. – Bp., 1975. aug. 29.): szobrász, Munkácsy-díjas (1962), érdemes művész (1972). Főisk. tanulmányait Bp.-en végezte, mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben házasságot kötött Vilt Tibor szobrászművésszel. Kiállításokon 1926-tól szerepelt. Első önálló tárlatát 1932-ben Bp.-en rendezte. Pályája kezdetén karakteres portréival tűnt fel. Első igazi értékelője Ferenczy Béni szobrászművész volt. A negyvenes évek végén készült kisméretű fa reliefeket a hatvanas évek elején a térbe ékelődő, némileg Giacometti szobraira emlékeztető figurák követték. Ugyancsak a hatvanas évek elején keletkezett szobrainak egy másik csoportja is: ágyban fekvő nőalakok, szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évek közepétől egyre következetesebben próbálta az építészeti elemek – falak, ajtók, ablakok – segítségével megidézni azt a teret, amelyben az ember napi tevékenysége zajlik. Ekkortól használta munkájához a könnyű műanyagot a hungarocellt, amely lehetővé tette számára, hogy elképzeléseit nagyobb léptékben, életnagyságú méretekben megvalósíthassa. Az általa építészeti elemekkel határolt térben az architektúra és figura kapcsolata lezárt és végleges. Ugyanakkor kompozícióiban mindig jelen volt a véglegességnek és a minden lehetségesnek a feszültsége. 1974-ben Székesfehérvárott mutatta be új kompozícióját, az Utcát, mely képletesen és valóságosan is összefoglalója művészi pályájának: terein, falai között, ablakai mögött helyet kaptak és egymásra találtak az utolsó években készült figurák éppúgy, mint a megelőző évtizedek tudósokról, politikusokról, művészekről mintázott portréi. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg nagy kiállítását. 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Halála után 1977-ben a duisburgi Wilhelm Lehmbruck Múz.-ban mutatták be műveit. Életében számos köztéri szobrát állították fel Bp.-en, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Tihanyban és másutt. – Művészi hagyatékának jelentős részét a székesfehérvári István király Múz. őrzi. Számos műve található az MNG-ben, a Janus Pannonius Múz.-ban Pécsett s több jelentős hazai és külföldi köz- és magángyűjteményben. – Kovács András 1964-ben a Psota-portré, Takács Gábor 1967-ben a székesfehérvári alumíniumgyári szimpozion kapcsán készített ~ munkáiról filmet. Zsigmondi Boris 1973-ban a televízió számára portréfilmet készített róla, Fitz Péter kisfilmje az Utca kompozíció építését örökítette meg 1974-ben. – F. m. Gyermekfej (ólom, 1926); Kint és bent (fa, 1949); Benedek Marcell (bronz portré, 1963); Psota Irén (ólom portré, 1964); Halott katonák (bronz, 1965); Szerelmesek (terrakotta, 1965); Álló fiú (bronz, 1965); Fotelben ülő (gipsz, 1965); Koré (bronz, 1966); Bartók (portré, 1965); Fiúbüszt (bronz, 1965); Károlyi Mihály (bronz portré, 1965); Ólomfal (1967); Ajtók (alumínium, 1967); Belső tér (bronz, 1967); Három fal (bronz, 1968); Egy kapcsolat története – Székek (bronz, 1967–1972); Tudósok (műkő, 1968–1970); Fal előtt és fal mögött (alumínium és bronz, 1968); Bronztükör (üveg és bronz, 1969); Radnóti Miklós (bronz portré, 1969); Kirakat (bronz és üveg, 1970); A kékszakállú herceg vára (üveg és bronz, 1970); Sachsenhauseni emlékmű (műkő, 1971); Szabó Lőrinc (gipsz portré, 1973); Hugonnay Vilma (gipsz portré, 1973); Utca (hungarocell és gipsz, 1974–1975); Marx-portrék (gipsz és drót, 1974–1975). – Irod. Ferenczy Béni: Sch. E.-ről (Új Hang, 1956. 9. sz.); Körner Éva: In Search of a Synthesis. The Sculpture of E. Sch. (The New Hungarian Quarterly, 1967. No. 25.); Perneczky Géza: Sch. E. (katalógus-előszó, 1970); Beke László: Sch. E. (Pierre Emmanuel előszavával, Bp., 1973); Rózsa Gyula: Sch. E. (Népszabadság, 1974. júl. 16.); Frank János Sch. E. (Élet és Irod., 1975. 36. sz.); Sch. E. és Pilinszky János: Tér és kapcsolat (Bp., 1975); Kovács Péter: Sch. E. (katalógus-előszó, 1977); Mészöly Miklós: Sch. E. kiállítása, 1975 (A tágasság iskolája, Bp., 1977); Németh Lajos: Sch. E.-ről (Jelenkor, 1977. 7–8. sz.). – Szi. Pilinszky János versei a kiállítási katalógusban (Székesfehérvár, 1974); Vaderna József: Az utca Marx szemével. Sch. E. kiállításán (vers, Napjaink, 1977. 6. sz.); Major Máté: Férfikor Budapesten (emlékirat, Bp., 1978).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
