Sályi Gyula

Full text search

Sályi Gyula (Békéscsaba, 1903. márc. 2.Budapest, 1982. okt. 13.): állatorvos, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1962), Kossuth-díjas (1955). Állatorvosi tanulmányait Bp.-en végezte (1921-26). Jármai Károly Kórbonctani Intézetében tanársegéd (1926), majd az 1928-ban megnyitott Orsz. Állategészségügyi Intézet kórbonctani-kórszövettani osztályának megszervezője és első vezetője 1941-ig. 1935-ben egy.-i magántanári képesítést szerzett, majd Jármai halála (1941) után egy.-i tanár, az állatorvoskari Kórbonctani Intézet tanszékvezetője; 1950-51-ben az állatorvosi fakultás dékánja, 1958-1963 között az Állatorvostudományi Egy. rektora. Betegsége miatt 1965-ben nyugalomba vonult. Szakmai működése elsősorban a fertőző állatbetegségek kórbonctanának és kórszövettanának tanulmányozása terén elért eredményeiben jelentős. Számos megállapítása vált tankönyvi adattá. 1952-ben az orvosi tudományok doktora fokozatot külön eljárás nélkül nyerte el. További érdemeit a Hut˙ra Ferenc Emlékérem (1964) jelzi. Szakfolyóiratokban közzétett tudományos értekezései mellett jelentős tankönyvírói tevékenysége. – F. m. Állatorvosi általános kórtan (Bp., 1959, 1961); Háziállatok részletes kórbonctana (Bp., 1954, 1965). – Irod. Kardeván Andor: S. Gy. (Magy. Tud., 1983. 3. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT