Sabathiel Richárd

Full text search

Sabathiel Richárd (Bp., 1875. jún. 28.Bp., 1942. jún 14.): mérnök. Oklevelét 1897-ben a bp.-i műegy.-en nyerte, majd a Hídépítési Tanszék tanársegédje lett. 1899-ben ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Németo -ban és Svájcban. 1901-tőt a resicai hídgyárban, 1905-től Zielinsky Szilárd tervezőirodájában, 1907-től Lenarduzzi János vállalatánál dolgozott. Számos vízerőtelep és völgyzáró gát építésében vett részt (resicai völgyzáró gát, marosvásárhelyi vízerőtelep stb.). 1914-ben önálló tervezőirodát nyitott. Ő készítette a soroksári Duna-ág vízerőtelepeinek, az ikervári vízerőmű, a tiszaluci vízmedence stb. terveit. Szerkezeti megoldásai között kiemelkedő jelentőségűek voltak háromcsuklós vasbeton hídjai és redőnyös elzárású vasbetonzsilipjei. Tudományos munkássága főleg a boltozatokkal és boltozott hidakkal kapcsolatos kérdésekre, valamint a keretszerkezetek számítására terjedt ki. A szádfalak számításával és a nagy átmérőjű föld alatti csővezetékek szilárdságtani problémáival is foglalkozott. 1917-ben műegy.-i magántanárrá képesítették, 1937-ben rk. tanár lett. – F. m. Oszlopos többtámaszú gerendatartók elmélete (Műszaki doktori értekezés, Bp., 1908); Keretszerkezetek elmélete (Bp., 1917). – Irod. Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (Bp., 1963). Mihailich Győző – Haviár Győző: A vasbetonépítkezés kezdetei és első létesítményei Magyarországon (Bp., 1966).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT