Ráth-Végh István

Full text search

Ráth-Végh István (Bp., 1870. nov. 23.Bp., 1959. dec. 18.): jogász, művelődéstörténeti szakíró. A bp.-i egy. jogi karán nyert doktorátust, majd bírói pályára lépett. 1913-tól a fiatalkorúak bírájaként működött. 1921 – 34 között ügyvédi gyakorlatot folytatott. Állandó munkatársa volt a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia m. tudományos színháznak. Részt vett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Írói munkássága főképp életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt, de jelentősebbek népszerű szatirikus-humoros hangvételű művelődéstörténeti művei. – F. m. Magyar kuriózumok (Bp., 1934); Az emberi butaság kultúrtörténete (Bp., 1938); A házasság regényes életrajza (Bp., é. n.); Két évezred babonái (Bp., 1955); Mendemondák és történelmi hazugságok (Bp., 1957); Fejedelmi bálvány (Bp., 1957); A pénz komédiája (Bp., 1957); Fekete krónika (Bp., 1958); A könyv komédiája (Bp., 1959); Az emberi butaság (Bp., 1961); Hatalom és pénz (Bp., 1964); Tarka históriák (Bp., 1964). – Irod. Fenyő Miksa; R.-V. I. (Nyugat, 1909); Vámbéry Rusztem (Századunk, 1938); Ruffy Péter: R.-V. (Magy. Nemzet, 1964. 296. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT