Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szept. 17. – Bp., 1897. szept. 9.): politikus, régész, művészettörténész, az MTA tagja (l. 1838, r. 1840, t. 1841, ig. 1873). ~ Ágost és Károly apja. Miskolcon, majd Eperjesen tanult. 1832-ben elvégezte a jogot és jurátus lett. 1833-tól hosszabb utazásokat tett Itáliában, Ny-Európában. Mint jurátus az 1832 – 36-i ogy. ifjúsági mozgalmaiban vett részt, 1836-ban újból hosszabb utazást tett Ny- Európában. 1839 – 40-ben Sáros vm. követe. Az 1840-es években a Pesti Hírlap és az augsburgi Allgemeine Zeitung cikkírója, a reformellenzék tagja. 1848-ban pénzügyi államtitkár Kossuth mellett, majd a bécsi m. külügymin.-ban államtitkár, Angliába utazott, ahol eredményes sajtó- és eredménytelen diplomáciai tevékenységet fejtett ki Mo. érdekében. Emigrációban maradva Kossuthot elkísérte amerikai útján, 1860-ban megbízottjaként Torinóba ment. De miután nem sikerült sem Cavour, sem III. Napóleon, sem Garibaldi fegyveres támogatását megnyerni, lemondott a megbízatásról és Firenzében telepedett le. Szélsőségesen ingadozó nézetei miatt – vagy közvetlen fegyveres támadást, vagy megegyezést sürgetett – meghasonlás támadt közte és Kossuth között. 1866-ban hazatért és Deák politikájához csatlakozott. Előbb Szentesen, utána Szécsényben választották meg Deák-párti programmal ogy.-i képviselőnek. A Képzőművészeti Társulat és a Régészeti Társulat elnöke volt. Részt vett az Esterházy-képtár anyagának megvásárlásában s a bécsi iparművészeti kiállítás anyagának megszervezésében, mely az Iparművészeti Múz. alapja lett. 1869-től 1894-ig az MNM ig.-ja volt, elnöke a Képzőművészeti és Régészeti Társulatnak. Régiségtudományi munkásságot folytatott. 1847-től tagja volt a Kisfaludy Társ.-nak. Egyik alapítója a Petőfi Társ.-nak. 1895-ben az MTA másodelnöke lett. – F. m. Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarns (névtelenül, Pest, 1837); Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880); Martirsovics Ignác és társai (Bp., 1882); Életem es korom (I – IV., Bp., 1880 – 1882, új kiadása Oltványi Ambrus bevezető tanulmányával, Bp., 1959); Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889); Magyarország archeológiája (III., Bp., 1897 – 1898). – Irod. Ferenczy József: P. F. életrajza (Bp. – Pozsony, 1889); Coricha Győző: P. F. (Bp., 1910); Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849 – 1867. (Bp., 1955); Koltay-Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban (Bp., 1960); Sőtér István: Gercen és a magyar kortársak (Kortárs, 1961); Lukácsy Sándor: Két emlékíró P. F. és Teleki Sándor (Irod. tört. Közl. 1962. a. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
