Pukánszkyné Kádár Jolán
Pukánszkyné Kádár Jolán (Temesvár, 1892. okt. 21. – Bp., 1989. aug. 11.): színháztörténész, az irodalomtudományok doktora (1983), Pukánszky Béla felesége. A Pázmány Péter Tudományegy.-en szerzett doktorátusa után, 1914-től a Nemzeti Múzeum könyvtárosa, majd az Országos Levéltár levéltárnoka volt, nyugdíjba vonulásáig (1944). 1914-ben jelent meg első munkája, a hazai színháztörténet egyik alapműve: A budai és pesti német színház története 1812-ig, ezt követte 1923-ban A pesti és budai német színház története 1812-1847. c. könyve. Többéves levéltári kutatás eredménye A Nemzeti Színház százéves története c. kétkötetes munkája, olyan anyagot tartalmaz, amelynek eredetije az Országos Levéltár 1945-ös és 1956-os égésekor elpusztult. Könyvet írt a drámaíró Csokonai Vitéz Mihályról. Túl kilencvenedik évén lektorálta a Csokonai kritikai kiadás drámai kötetét. Számos szakcikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, évkönyvekben és lexikonokban.– M. A budai és pesti német színészet története 1812-ig (Bp., 1914); A pesti és budai német színészet története 1812-1847 (Bp., 1923); A magyar népszínmű bécsi gyökerei (Bp., 1930); Geschichte des deutschen Theaters in Ungarn I. (München, 1933); Goethes Faust auf der ungarischen Bühne (Berlin-Leipzig, 1934); Nemzeti Színházunk és a közvélemény a XIX. században (Bp., 1934); A Nemzeti Színház százéves története II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez (Bp., 1938); A Nemzeti Színház százéves története I. (Bp., 1940); A drámaíró Csokonai Vitéz Mihály (Bp., 1956); A színfalak között (Hegedüs Gézával és Staud Gézával, Bp., 1967); A Budai Népszínház története (Bp., 1978). – Irod. Staud Géza: A kilencvenéves P. K. J. köszöntése (Irod. tört. Közl., 1982. 4. sz.); Cenner Mihály: A történész halála (Film, Színház, Muzsika, 1989. okt. 21.); Kerényi Ferenc: P. K. J. (Irod. tört. Közl., 1989. 5-6. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
