Pivány Jenő
Pivány Jenő (Bp., 1873. ápr. 29. – New York, 1946. jan. 8.): az amerikai–magyar történelmi kapcsolatok kutatója, az MTA külső tagja (1926). Az USA-ba került ki (1900), kivándorolt magyarok anyagi ügyeit intézte. Jó kapcsolatokat épített ki az amerikai magyarság vezetőivel s a Kossuth-emigráció még élő tagjaival. Részt vett a trentoni M. Művelődési Szövetség (1903) s az Amerikai M. Szövetség megalapításában (1906). Az I. világháború idején az Amerikai M. Népszava és a New York Sun mo.-i tudósítója (1915. aug.–1919. jan.), majd az Amerikai M. Szövetség ügyvezető titkára volt. Szerepet játszott abban, hogy az USA különbékét kötött Mo.-gal (1921. aug. 29.). 1920 után Bp.-en a Pénzintézeti Központ osztályvezetője, majd nyugdíjazásáig ig.-ja volt. Könyvtára – az angol nyelvű hungaricák legnagyobb mo.-i gyűjteménye – Bp. ostroma idején elégett. Számos angol nyelvű tanulmányában foglalkozott a m.–amerikai történelmi kapcsolatokkal, a m.-ok részvételével az amerikai polgárháborúban (1861–65). Angolra fordította Kossuth Lajos Duna-konföderációs tervét, előkészítette Kodály Zoltán Magyar népzene c. művének stockholmi kiadását. Az ő kutatásai alapján állították össze az Affairs of Hungary, 1849–50 (Washington, 1910) c. kongresszusi diplomáciai iratgyűjteményt. Kb. száz írása jelent meg. – F. m. Hungarians in the American Civil War (Cleveland, 1913); A New Budai magyar kolónia (Tört. Szle, 1914); The Case of Hungary. A Brief Report Submitted to the Committee on Foreign Relations of the Senate of the United States by the Hungarian American Federation (Cleveland, 1919); Rumania in Hungary (Cleveland, 1919); Magyarok az amerikai forradalomban (New York, 1924); Magyar–amerikai történelmi kapcsolatok (Bp., 1926; angolul Bp., 1927); Egy amerikai kiküldetés története (Bp., 1943); Magyarok É-Amerikában (Bp., 1944); Hungary and the Americas (Ács Tivadarral, Bp., 1944). – Irod. Gál István: Az angol nyelvű hungaricák gyűjtésének történetéből (Tört. Szle, 1976. 3. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
