Medgyessy Ferenc
Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. jan. 10. – Bp., 1958. júl. 20.): szobrász, Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Orvosdoktori oklevelének megszerzése után 1905 – 07 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Kezdetben Maillol plasztikája ragadta meg, később a Hildebrand-féle modern szobrászati elveket is magáévá tette. Még nagyobb hatással volt rá azonban az ógörög, az egyiptomi, sumér és asszír plasztika. 1908-ban Firenzében járt, itt Michelangelót és az etruszkokat tanulmányozta. Ettől az évtől szerepelt itthon kiállításokon, első sikerét jelentő Táncolók c. reliefjével elnyerte a Művészház díját. Az I. világháborúban katonaorvos volt. 1913-ban mintázta Súroló asszony c. kisplasztikáját, 1915-ben a Kis lovast. 1922-ben a Helikonban, 1928- és 1932-ben a Tamás Galériában volt gyűjteményes kiállítása. A két világháború között kisplasztikák mellett több monumentális szoborra is vállalt megbízást és síremlékeket mintázott, 1930-ban a debreceni Déri Múz. elé allegorikus szobrokat mintázott, amelyekkel a párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1938-ban Székesfehérvárott állították fel török-magyar csatajelenetet ábrázoló domborművét, 1940-ben Bp.-en a Szabadság téri volt Pénzintézeti Központra a Szüreti menet c. nagyméretű reliefjét, 1942-ben pedig a Gellérthegyen a Gellért-kút domborművét, 1936-ban készült Jelky András emlékművét Baján. 1943-ban mintázta Szt. István lovas szobrát, melyet azonban csak halála után állítottak fel Győrött. 1947-ben elkészítette szülővárosa részére a Petőfi-emlékszobrot, 1952-ben pedig a Kaposvárra került Rippl- Rónai-szobrát. Az 1956-ban mintázott Móricz-szobrot ugyancsak halála után állították fel Debrecenben. Táncosnő (1954) c. bronzszobra Bp.-re, az Izabella térre került. 1953-ban alkotta Csokonai-emléktervét. Gyűjteményes kiállítását 1956-ban rendezték a Műcsarnokban. A 20. sz. egyik legnagyobb m. szobrászának művészetét a népi realizmus, a plasztika műfajtörvényeinek tiszteletben tartása és sommás formálásmód jellemezte. Összegyűjtött írásai, önéletrajza Életemről, művészetről címmel 1960-ban jelent meg. – Irod. Décsei Géza: M. F. (Élet, 1933); Dénes Tibor: M. F. (Képzőművészet, 1934); Farkas Zoltán: M. (Bp., 1934); Entz Géza: M. F (Magy. Könyvszle, 1941); Bars László: M. F. (Kalendárium, 1948); Bencze László: A nagyság szobra (M. F. életműve, Csillag, 1956); László Gyula: M. F. (Bp., 1956); László Gyula: M. F. szobrai és az építészet (Magy. Építőműv. 1959); Illés Endre: Szobrot kell csinálni (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
