Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. aug. 28. – Bp., 1937. jan. 26.): anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1897, r. 1903, ig. 1933, t. 1934). ~ József fia. 1886-ban a bp.-i egy.-en avatták orvosdoktorrá. 1882-től gyakornok, majd második tanársegéd a bp.-i I. anatómiai tanszéken. 1888-ban az anatómia magántanára. 1889-ben a bázeli anatómiai intézetben prosektor, 1891-ben magántanári képesítést nyert, majd magántanár a würzburgi egy.-en. 1895-ben a tübingeni anatómiai intézetben prosektor. 1899 – 1934-ben ny. r. tanár, a bp.-i I. anatómiai intézet ig.-ja, 1914 – 15-ben az egy. rektora. Kiemelkedők idegrendszeri kutatásai. A neurontan (Ramón y Cajal) helyességét bizonyította. Számos részletet tisztázott a tuber cinereum magvaival, a spinalis és az idegi dúcokkal, a neurogliával, az állati érzékszervek összehasonlító anatómiájával stb. kapcsolatosan. Tőle származik az astrocyta, lemnoblast, tigroid elnevezés. Jelentősek a spermiogesisre, a csillókra vonatkozó kutatásai. Kiterjedt antropológiai kutatásokat is végzett, e tudomány tanára volt 1914 – 25-ben a bp.-i egy.-en. 1934-ben az MTA másodelnökévé választották. Az Orvosi Hetilap szerk, je volt. – F. m. Die Geschmacksknospen (Würzburg, 1892); Der feinere Bau des Nervensystems… (Berlin, 1893); Entwicklung des Glaskörpers (Leipzig, 1903); A sejt és a szövetek (tankönyv, Bp., 1922); Az ember anatómiája (tankönyv, Bp., 1922 – 24). – Irod. Zimmermann Ágoston: L. M. ig. és t. tag, másodelnök emlékezete (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1937); L. M. 1863 – 1937 (Schaffer, Kiss, Huzella, Sobotta, Korányi írásai, Bp., 1937); Törő Imre: L. M. (Term. Tud. Közl., 1963. 12. sz.); Regöly-Mérei Gyula:, L. M. (Orv. Hetil. 1966.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
