Kókai Rezső

Full text search

Kókai Rezső (Bp., 1906. jan. 15.Bp., 1962. márc. 6.): zeneszerző és zenetudós. A bp.-i Zeneművészeti Főisk.-a zeneszerzést Koessler Jánosnál, zongorázni Hegyi Emánuelnél tanult. Tanulmányai végeztével 1926-ban a Nemzeti Zenede zongoratanára lett, ahol 1934-ig működött. 1931–1933 között a freiburgi egy.-en képezte tovább magát Willibald Gurlitt és Martin Heidegger irányításával, itt szerzett zenetudományi doktorátust. 1929-től haláláig a Zeneművészeti Főisk. tanára volt, tanított zeneszerzést, zenetörténetet, zenepedagógiát és esztétikát. A II. világháború után 3 éven át a Rádió zenei osztályának volt a vezetője, 1960-tól zenei lektora. Zenetudományi munkásságának fő területe a romantika és a 20. sz. muzsikája volt. Művein elsősorban R. Strauss és Sztravinszkij hatása érezhető, amelybe néhol nemzeti színezet vegyül; legfőbb erejük a hangszerelésük kifinomultságában és választékosságában rejlik. – M. zenekari művek (Két rondó, 1946–47; Verbunkos-szvit, 1950; Kis magyar verbunk, 1952; Hegedűverseny, 1952; Széki táncok, 1952; Concerto all' Ungherese, 1957); kamarazene (Szerenád vonóstrióra, 1949; Két tánc – gordonka-zongora, 1950; Négy magyar tánc – klarinét-zongora, 1951; Verbunkos rapszódia – hegedű-zongora, 1952, Quartettino, 1952); zongoraművek (Toccata, 1926; Négy improvizáció, 1949); opera (A fekete város, 1961, befejezetlen), rádiódaljátékok (A fülemile, 1950; Lészen ágyú, 1951; Hét falu kovácsa; 1954), táncjáték, filmzenék, Erkel Brankovics című operájának átdolgozása (1961) stb. – Írások: Fr. Liszt in seinen frühen Klavierwerken (Leipzig, 1933); Rendszeres zeneesztétika (Bp., 1938); Századunk zenéje (Fábián Imrével együtt; Bp., 1961). – Irod. Pernye András: K. tanár úr (Muzsika, 1962. 5. szám).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT