Károlyi Gyula , gróf
Károlyi Gyula , gróf (Nyírbakta, 1871. máj. 7. – Bp., 1947. ápr. 23.): politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1915). Tanulmányait a bp.-i, bonni és berlini egy.-en végezte. Utána birtokán gazdálkodott, majd 1905-től főrendiházi tag, 1906-ban Arad vm. és város főispánja. 1919. máj. 5-én Aradon ellenforradalmi kormányt alakított, ennek székhelyét máj. 29-én Szegedre helyezték át, júl. 12-én lemondott, 1927-től a felsőház tagja. 1928-tól koronaőr. 1930. dec. 9-től 1931. aug. 24-ig külügyminiszter a Bethlen-kormányban; 1931. aug. 24-től 1932. okt. 1-ig miniszterelnök. A gazdasági válság mélypontján Horthy személyes bizalmasaként került a kormányra. A válságon az állami gazdasági beavatkozás fokozására tett intézkedések (pl. transzfer moratórium 1931. dec.-ben a valutakiáramlás megakadályozására) mellett elsősorban szigorú költségvetési takarékossággal igyekezett úrrá lenni. Ezek elsősorban a kisembereket sújtották (köztisztviselők létszámának csökkentése, fizetések leszállítása, adóemelések) s fokozták az amúgy is hatalmas méretű elégedetlenséget. Ennek, különösen a munkásosztály fokozódó osztályharcának elfojtására 1931. szept.-ben statáriális bíráskodást léptetett életbe, ennek alapján végezték ki 1932-ben Sallai Imrét és Fürst Sándort. Külföldi kölcsön reményében külpolitikájában közeledő lépéseket tett Franciao. felé. A II. világháború idején mint Horthy legszorosabb személyi és tanácsadói körének tagja a Kállay-féle „kiugrási vonalat” támogatta. – Irod. Incze Miklós: Az 1929–1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon (Bp., 1955).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
