Horváth István
Horváth István (Magyarózd, 1909. okt. 9. – Kolozsvár, 1977. jan. 5.): költő, író. Szülei földmunkások voltak. Fiatalon bukaresti és bp.-i gyárakba került, 1924-től Kolozsvárott élt, földműves. 1940-ben a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban kisegítő szolga, majd altiszt az egy. bölcsészeti karán. Jékely Zoltán ajánlására a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon és a Termés közölte első verseit és elbeszéléseit. 1943-ban Kolozsvárt jelent meg Az én vándorlásom c. verseskötete, 1944-ben megjelent Kipergett magvak c. novelláskötete. Szemléletére a népi mozgalom ideológiája hatott. 1945 után a romániai m. irodalom egyik vezető képviselője, 1945–1953 között a földművesek számára kiadott Falvak népe c. hetilapot szerk., 1956–58-ban az Útunk belső munkatársaként dolgozott. Sorra jelentek meg verseskötetei Kolozsvárt és Bukarestben. A paraszti munka és kultúra átalakulását ábrázolta Törik a parlagot (Bukarest, 1950), Balogh Eszti hajnala (Bukarest, 1954), Csali gróf (Bukarest, 1955) c. regényeiben, valamint A csere (Bukarest, 1951), A szürke kos (Bukarest, 1950), Nyomok a porban (Bukarest, 1969) és Örvénylő harmatcseppek (Kolozsvár, 1976) c. elbeszélésköteteiben. Gyermekversei, valamint meséi a népi mesevilágba vezetnek el. Magyarózdi toronyalja (Kolozsvár, 1971) c. könyvében szülőföldjének néphagyományait gyűjtötte össze. Petre Solomon fordításában 1954-ben Bukarestben románul is megjelentek versei. A Románia Szocialista Köztársaság Állami díjával tüntették ki. Halálos baleset érte. – M. Harmat a fűszálon (Bukarest, 1968); Tornyot raktam. Összegyűjtött versei (szerk. Páskándi Géza, bev. Deák Tamás, Bukarest, 1972); Kiáltás halál ellen (Kolozsvár, 1973); Visító csend (versek, Bukarest, 1975); Az idő vízesése (versek, Bukarest, 1977). – Irod. Deák Tamás: H. I. verseiről (Odysseus üzenete, Bukarest, 1966); Pomogáts Béla: H. I. költészete (Alföld, 1974. 3. sz.); Kányádi Sándor: Búcsú H. I.-tól (Tiszatáj, 1977. 3. sz.); H. I.-ról: Sütő András, Nicolae Prelipceanu, Marosi Péter írása (Utunk, 1977. 2. sz.); Szemlér Ferenc: H. I. (A Hét, 1977. 5. sz.). – Szi. Jékely Zoltán: H. I. fejfájára (vers, Jelenkor, 1977. 5. sz.); Király László, Csávossy György verse (Utunk, 1977. 2. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
