Hock János
Hock János (Devecser, 1859. dec. 31. – Bp., 1936. okt. 10.): politikus és író. Kat. pap volt, 1887-től szabadelvű, majd nemzeti párti programmal ogy.-i képviselő. Később ismét belépett a Szabadelvű Pártba, majd Bánffy Dezsőhöz csatlakozott. 1910-től a Justh-párt tagja, majd Károlyi Mihály híve volt. Mint ismert szónoknak jelentős szerepe volt az általános választójogért és Tisza István politikája ellen vívott harcokban. 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Csehszlovákiába, onnan Bécsbe emigrált, majd az USA-ba költözött. Később Párizsban, majd ismét Bécsben élt. Külföldön számos cikkben leleplezte a Horthy-rendszert. 1933-ban hazatért, a távollétében cikkei miatt ellene emelt vád alapján bíróság elé állították és egyévi börtönre ítélték, 1934. nov.-ben megkezdte büntetésének letöltését; 1935. jún.-ban kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mű szerzője. – F. m. Vigasztalások könyve (Bp., 1896); Művészeti reform (Bp., 1898); Rákóczi Ferencné (történeti elb., Bp., 1905); Börtönvirágok (napló, Bp., 1935); Modern miszticizmus (Bp., 1938). – Irod. Fodor József: H. J. (Világ, 1946. 413. sz.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
