Gáspár Endre

Full text search

Gáspár Endre (Debrecen, 1897. jan. 22.Bp., 1955. ápr. 15.): műfordító, író, újságíró, József Attila-díjas (1953). Debrecenben párhuzamos képesítést szerzett a jogi fakultáson és a bölcsészkaron. Ezután a Hírlap (Debrecen) munkatársa, a Tanácsköztársaság idején a Népakarat c. debreceni napilap szerk.-je. A Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyba, majd Bécsbe emigrált, ahol a Theater an der Wien fordítója. Az Anschluss után 1938-ban letartóztatták, de mint m. állampolgárt szabadon engedték. Hazatért Bp.-re, 1944-ben munkatáborba vitték, 1945 után élénk műfordítói tevékenységet folytatott, több napilap munkatársa volt. 1945 előtt több mint 500 m. könyvet (Móra, Nyírő, Karinthy stb.) fordított németre, spanyolra, angolra és számos más nyelvű művet tolmácsolt németül. 14 nyelvből fordított, többek között Marx és Engels, Whitman, Ovidius, Heine, Joyce, Th. Mann, Puskin, Lope de Vega, Guillén, Calderon, Schiller és Shakespeare műveiből. – F. m. Válogatott műfordítások (Bp., 1956). – Irod. Kardos László: G. E. (Csillag, 1955). – Szi. András László: G. E. halálára (vers, Irod. Újság, 1955. 17. sz.); Görgey Gábor: „Férfi búcsú” G. E. halálára (vers, Új Hang, 1955. 5. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT