Gaál Sándor

Full text search

Gaál Sándor (Gogánváralja, 1883. okt. 4.Sepsiszentgyörgy, 1972. júl. 28.): hadmérnök, fizikai szakíró. 1908-ban szerzett diplomát a bécsi Hadmérnöki Akadémián, majd hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván egy műszaki vállalat társtulajdonosa lett. A II. világháború után Alsócsernátonban telepedett le, 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Helyiipari Váll. mérnökeként dolgozott, emellett tanított. – A két világháború közötti időszakban Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutat, s korának modern fizikai szakirodalmát is módjában volt áttekinteni. 1927-ben a Die Naturwissenschaften c. folyóiratban a Lorentz-transzformációnak a relativitáselvtől való függetlenségéről értekezett, majd e gondolatsort továbbfejlesztve írta meg a Lorentz-csoport alaprendszereiről szóló munkáját, amely azonban kéziratban maradt. 1929-ben elsőként foglalkozott a kaszkádgyorsítók elvével. (A ciklotron működési elvéről az első komoly publikáció 1931-ben jelent meg, amelyet 1939-ben Nobel-díjjal jutalmaztak, az első proton-gyorsító pedig 1931-ben épült meg, amelyért 1951-ben adtak Nobel-díjat.) Az utóbbi témakörben írta meg A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához c. dolgozatát, amely tanulmány német változatának megérkeztét a Zeitschrift für Physik 1929. májusi számában igazolják vissza, de maga a dolgozat mégsem jelent meg e periodikában. – Emellett más műszaki problémákkal is foglalkozott, s 1961-ben univerzális forgódugattyús készülékére szabadalmi oltalmat kapott. Kéziratos hagyatéka részben a sepsiszentgyörgyi megyei múzeumban, részben a csernátoni falumúzeumban, valamint Nagybányán található. – F. m. A Lorentz-csoport alaprendszerei (kézirat); Eine Neueu Trüfungsmöglichkeit der Relativitätstheorie (Die Naturwissenschaften, 1927); A lineáris áthelyeződés invariáns fizikai jellemzői (kézirat); Egy elméleti fizikai értekezés kalandos története (Megyei Tükör 1971. nov. 28.). – Irod. Sombori Sándor: A két G. S., az ezredes és a mérnök (Új Élet, 1970. 1. s.); Lawrence vagy G. S.? (Tett, 1981. 1. sz.); Bodó Barna: Ki fedezte fel a ciklotron elvét? (A Hét, 1982. 45. sz); Bodó Barna: Tudományos jelenvalóságunk, avagy: ki volt G. S.? (Kilátó. A Kisenciklopédia Évkönyve. Temesvár, 1982).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT