Gaál Franciska

Full text search

Gaál Franciska (Bp., 1904. márc. 14.New York, 1973. jan. 2.): színésznő. Az Orsz. Színészegyesület Színiisk.-jában végzett (1919). Az Eskü téri Színházban lépett először színpadra (1920), ahol Farkas Imre Jeanette menyegzője c. darabjában mutatkozott be az inas szerepében. 1921-től a Belvárosi, 1922-től a Magyar Színház tagja. Itt aratta első emlékezetes sikerét Molnár Ferenc Ibolya c. darabjában, melynek női főszerepét az író az ő számára írta. 1923-tól általában a Vígszínház társulatához tartozott, s mint a közönséget mindig magával ragadó naiva, ill. franciás hangvétellel megformált csibészszerepek alakítója az egyik legnépszerűbb színésznő lett. Tehetségére külföldön is felfigyeltek, már a némafilmekben is aratott sikereket, a hangosfilm elterjedésével egyike lett az első m. világsztároknak. Az 1930-as évek elejétől Bécsben, Berlinben, Bp.-en filmezett. 1937-1940 között Hollywoodban világsztárok partnereként mutatkozott be. A II. világháború alatt Mo-on élt és 1945 után még vállalt egy szerepet a Vígszínházban, de 1946-ban visszatért az USA-ba, ahol újra filmezett, ill. tanított E. Piscator New York-i színészisk.-jában. – F. sz. Nagy Zsuzsi (Fodor L.: A templom egere); Mari (Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Ida (Gárdonyi G. – Emőd Tamás – Török Rezső: Ida regénye); Ánya (Csehov: Cseresznyéskert); Elisa (Shaw: Pygmalion). – I. f. Csibi (1934, osztrák); Tavaszi parádé (1935, m.–német–osztrák); Kati (1935, osztrák); Kalózkisasszony (1938, USA). – Irod. Hegedűs Tibor: G. F. halálára (Magy. Nemzet, 1973. jan. 7.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT