Ferenczy István
Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. febr. 24. – Rimaszombat, 1856. júl. 4.): szobrász, az MTA l. tagja (1832). Lakatossegédként szabadult föl apja műhelyében, s vándorútja során Bécsben az ak. rézmetsző osztályára iratkozott be, ahol Solon c. érmével díjat nyert. 1817-ben az ak. szobrászati osztályán Fischer és Klieber mellett kezdett szobrászatot tanulni. 1818-ban gyalog Rómába vándorolt és ösztöndíjjal hat évet töltött itt. A dán Thorvaldsen műtermébe került. Első műveit (Fekvő Vénusz, Csokonai-arckép, Pásztorlányka avagy a szép mesterségek kezdete) hazaküldte, s ezeknek sikere több ösztöndíjat juttatott számára, így két évig Canovától is tanulhatott. 1824-ben, tervekkel tele, hazatért. A 30-as években portrészobrokat (Ürményi, Rudnay, Kazinczy stb.), síremlékeket (Kulcsár-, Szánthó-, Forray-síremlék stb.), oltárműveket (Üdvezült lélek, Vaál; Szt. István vértanú, Esztergom stb.), kisebb emlékműveket (Kisfaludy Károly, bp.-i Múzeumkert stb.) készített, de élete legfőbb vágyára, Mátyás király monumentális bronz lovas szobrára nem sikerült megbízást kapnia. Sikertelen volt szobrászisk. létesítésére irányuló törekvése is. Sok kutatás után megtalálta a hazai, a ruszkicai márványt. Utazásai és ásatásai jórészt vagyonát is felemésztették. 1846-ban még befejezte nagyobb művét, a Pesten felállított Kölcsey-szobrot. 1847-ben visszavonult Rimaszombatba, s maga által legjobbnak tartott művén (Eurydiké) kívül csak kis agyagszobrokat készített. Még művésznövendék korában Rómában szerény jövedelméből reneszánsz kisbronzokat vásárolt, amelyek ma a Szépművészeti Múz. értékes kincsei. Közöttük a világhírű lovas szobor, amelyet sok szakértő Leonardo da Vinci saját kezű munkájának tart. Mint művész a klasszicizmus jellegzetes képviselője, fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék. Nagyobb tervei már nem érik el a portrék és a Pásztorlányka szobrászi művészi kiválóságát. Művészi jelentőségénél nagyobb annak a missziónak a teljesítése, amelyet a nemzeti művészet megteremtésében vállalt. Leveleit kiadta Wallentényi Dezső F. I. levelei (Rimaszombat, 1912) címmel. – Irod. Meller Simon: F. I. élete és művei (Bp., 1908). – Szi. Lengyel Géza: A szép mesterségek kezdete (életrajzi r., Bp., 1964).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
