Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán (Borsa, 1857. okt. – Bp., 1927. máj. 31.): irodalomtörténész, könyvtáros, az MTA tagja (l. 1905, r. 1917). ~ Sári és ~ Magda írók apja. A kolozsvári egy.-en tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1879-ben. 1880-tól polgári isk., 1884–96-ban szakisk. ig. Kolozsvárott. 1881-től a m. irodalom magántanára, 1895-től rk. tanár a kolozsvári, 1903-tól a bp.-i egy.-en; 1891-től a kolozsvári, 1899–1925-ben a bp.-i Egyetemi Könyvtár ig.-ja. 1924-től a bp.-i egy.-en c. ny. r. tanár. 1925-től az MTA főkönyvtárosa. 1903-tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1907-től a Petőfi Társ. alelnöke. Szerk. 1888–96-ban a Petőfi Múzeumot, 1907–25-ben a Költők és írók c. sorozatot, 1908-tól (Endrődi Sándorral) a Petőfi Könyvtárt, 1912–22-ben a Magyar Shakespeare-tárt, 1909-ben a Petőfi Almanachot. A legkimerítőbb Petőfi-életrajz szerzője. Irodalomtörténeti tanulmányait alapossággal, gazdag forrásanyag felhasználásával írta. A szakfolyóiratokban és önállóan nagyszámú irodalomtörténeti és történelmi tanulmánya jelent meg. Dante, Shakespeare, Goethe műveiből fordított magyarra. Színdarabokat is írt. – F. m. A kurucvilág énekei (Bp., 1880); Az aranykakas (színmű, bem. Kolozsvár 1884); Lázár János (tragédia, bem. Kolozsvár, 1885); Száz év előtt (színmű, Kolozsvár, 1892); Jósika Miklós élete (Bp., 1894); A kolozsvári nyomdászat története (Kolozsvár, 1896); Petőfi életrajza (I–III. Bp., 1896); A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897); Báró Eötvös József (Bp., 1903); A könyvtártan alapvonalai (Bp., 1903); Deák élete (I–III. Bp., 1904); Csokonai (Bp., 1907); Petőfi eltűnésének irodalma (Bp., 1910); Rimay János (Bp., 1911); A magyar irodalom története 1867–1900 (Bp., 1913); Zrínyi jelszava (Bp., 1921). – Irod. Dézsi Lajos: F. Z. emlékezete (Bp., 1928); Császár Elemér: F. Z. r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1930); Hatvany Lajos: Emberek és korok (Bp., 1964).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
