Csáky József

Full text search

Csáky József (Szeged, 1888. márc. 18.Párizs, 1971. máj. 1.): szobrász. 1905-től a bp.-i Iparművészeti Isk.-ban Mátrai Lajos növendéke volt, másfél év után Kimnach László műtermében dolgozott. 1907-ben a pécsi Zsolnay-gyárban alkalmazták, de mint tehetségtelent, elbocsátották. Bp.-en fémöntödei munkát vállalt, majd gyalog elindult Párizsba, ahová 1908 nyarán érkezett; volt utcai árus, kőfaragó, és modellt állt. 1909-ben vett részt először a Függetlenek Szalonja tárlatán. 1910-ben Szeged városától három évre Ferenc József művészeti ösztöndíjat kapott; előbb a Blanche, majd a La Palette párizsi magának.-n tanult. 1912-ben is szerepelt a Függetlenek Szalonjában, New Yorkban (1913), majd Buffalóban (1914). 1913-ban a Montjoie c. irodalmi folyóirat munkatársa volt. Ekkor csatlakozott Sztravinszkij, Apollinaire, Picasso és Cendrars köréhez. Művészete is mindinkább a kubizmushoz kötődött (Álló nő, 1913; Fej, 1914; Absztrakt szobor, 1919 stb.). 1914-től francia állampolgár volt, francia katonaként harcolt az I. világháborúban. 1918-ban szerződést kötött Léon Rosenberg párizsi műkereskedővel, ettől kezdve ismert művész. Számos kiállítást rendezett, Londonban (1930), New Yorkban (1931), Párizsban (1935), KUT (Képzőművészek Új Társasága) tagjaként pedig részt vett bp.-i kiállításokon is (1936). A franciao.-i Grosbois-ban ő tervezte a felállított Rákóczi-emlékművet (1937), az 1937-es párizsi világkiállításon Blattner Géza bábművésszel bemutatta Az ember tragédiája bábváltozatát. A II. világháború idején részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Tagja volt a francia kommunista pártnak. 1946-ban művei szerepeltek az ellenállásban elhunytak emlékére rendezett kiállításon. Munkái ott voltak az 1947 ápr.-ában bemutatott francia-m. művészeti kapcsolatokat reprezentáló Európai Iskola kiállításon is. Bp.-en gyűjteményes kiállítása volt (1959). Művei elsősorban francia közgyűjteményekben találhatók. A Szépművészeti Múz. tulajdonában öt műve van. Táncosnő c. szobrát (1959) Szegeden állították fel. Halála után egy évvel jelent meg párizsi emlékeit összefoglaló önéletrajza Bp.-en (Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből 1904–1914), Bp. 1972). 1973-ban a párizsi „Depo 15” galéria emlékkiállítást rendezett műveiből és dokumentációs anyaggal ellátott monográfiát is megjelentettek róla. – Szobrászata kezdetben a naturalizmus útján indult, majd kubista lett. A kubizmusból elsősorban a mértanias sommázást és a stilizálást vette át, szobrai mindenekelőtt statikus kompozíciók. – Irod. Bor Pál: Cs. és szobrászata (Bp. 1926); M. Raynal: Néhány sor Cs. J.-ről (Magy. Művészet, 1929); Bölöni György: Cs. J. szobrászművész – Páris – kiállítása (katalógus, Bp., 1959); A modern művészet forrásánál (Les Lettres Françaises, 1963. febr. 27.); Bajomi-Lázár Endre: Egy Párizsban élő magyar szobrászművész nyolcvanadik születésnapja (Magy. Nemzet, 1968. márc. 19.); Németh Lajos: Cs. J. Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből (1904–1914) (Tiszatáj, 1972).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!